Az ukrajnai konfliktusban jövőre „jelentős elmozdulás” következhet be, mégpedig „nem a szó jó értelmében” – mondta Petr Pavel cseh elnök a Seznam.cz internetes portál hírszolgálatának egy hétfőn megjelent interjúban.
A cseh vezető, aki korábban a NATO magas rangú katonai tisztségviselőjeként szolgált, és határozottan támogatja Kijevet a Moszkvával folytatott harcában, a 2024-es amerikai elnökválasztást jelölte meg a konfrontáció kulcsmomentumaként.
Azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök arra számít, hogy Donald Trump győz az amerikai szavazóurnáknál novemberben, és olyan alkut köt Oroszországgal Ukrajnáról, amely figyelmen kívül hagyja Kijev és más európai nemzetek kívánságait.
Az eredmény Pavel szerint „valamiféle kompromisszum lenne, amely elméletileg visszahelyezné Oroszországot a kulcsszereplő státuszába, és a többieknek valahogy el kellene viselniük”. A forgatókönyvet „kedvezőtlennek” minősítette az uniós nemzetek, köztük az ő országa számára is.
Putyin nyilvános nyilatkozataiban korábban elutasította a Pavel által felvázolt elemzést. Úgy érvelt, hogy az amerikai elnök személye nagyrészt irreleváns az ország Moszkvával szembeni politikája szempontjából.
„Trumpot azzal vádolták, hogy különleges kapcsolata van Oroszországgal, ami teljes képtelenség és baromság. Ő volt az az elnök, aki a legtöbb szankciót vezette be Oroszország ellen” – jegyezte meg Putyin szeptemberben a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon.
Az amerikai elitek egzisztenciális ellenségként tekintenek Oroszországra – tette hozzá. Elnyomják azoknak az amerikaiaknak a hangját, akik jó kapcsolatokat akarnak Moszkvával – állította az orosz vezető.
„Fogalmunk sincs, kit választanak meg, de bárki is lesz az, az amerikai politika oroszellenes vektora aligha fog változni” – zárta Putyin.
Kijev az utóbbi időben számos kudarcot szenvedett a nyugati támogatás megszerzése terén az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Washingtonban a határbiztonsággal kapcsolatos pártpolitikai konfliktus miatt a Fehér Ház több mint 60 milliárd dolláros további ukrajnai támogatásra vonatkozó kérését blokkolták. Brüsszelben Magyarország megvétózta az Európai Bizottság javaslatát, amely négy év alatt 50 milliárd eurót irányzott volna elő a kijevi rezsim támogatására.
Petr Pavel interjújában azt is mondta, hogy Putyin „világossá tette”, hogy az Ukrajnáról szóló béketárgyalások csak az Egyesült Államokkal lehetségesek, Kijevvel vagy bármely európai országgal nem. Moszkva úgy látja, hogy a konfliktus egy Washington vezette, Oroszország elleni proxy-háború része, és úgy véli, hogy az Egyesült Államoké a végső szó.
