Észtország nem adja ki a katonai szolgálatra alkalmas ukránokat hazájuknak – jelentette ki Kaja Kallas miniszterelnök, aki ragaszkodik ahhoz, hogy ha Kijev azt akarja, hogy több potenciális sorköteles térjen vissza, akkor saját magának kell meggyőznie őket. A miniszterelnök megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy az ország belügyminisztere korábban jelezte, hogy Tallinn kész levadászni a feltételezett ukrán sorozáskerülőket.
Egy ukrán napilapnak adott szombati interjújában Kallas elismerte, hogy tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnökkel az Észtországban tartózkodó mintegy 36 ezer ukrán menekült ügyéről – akik közül sokan mozgósítási korúak -, akik az ukrajnai konfliktus kirobbanása után menekültek el hazájukból.
A miniszterelnök a lapnak elmondta, hogy szerinte ezeknek az embereknek minden joguk megvan ahhoz, hogy az ország területén tartózkodjanak, ha betartják a szabályokat, és ha az EU ideiglenes védelmi státuszt ad nekik.
„Tehát a magunk részéről semmiképpen nem fogunk semmit tenni azért, hogy kiadjuk ezeket az embereket. Ukrajna dolga, hogy az itt lévő emberekhez forduljon, és kérje meg őket, hogy menjenek vissza, hogy segítsenek a hazájuknak” – hangsúlyozta.
Kallas megjegyzései ellentmondanak Lauri Laanemets belügyminiszter múlt havi megjegyzéseinek, aki azt javasolta, hogy Észtország el tudná intézni, hogy a területén harci szolgálatra alkalmas ukránokat találjanak, és átadják őket Kijevnek. Akkor nem nevezte különösebben nehéznek a lehetséges feladatot, megjegyezve, hogy a hatóságok általában tudják, hol élnek és mivel foglalkoznak a menekültek.
Ukrajna 2022 februárjában általános mozgósítást hirdetett, és megtiltotta, hogy a legtöbb 18 és 60 év közötti férfi elhagyja az országot. A kijevi behívókampányt széles körű korrupció árnyékolta be, és ezrek próbáltak menekülni az országból úgy, hogy vagy dokumentumokat hamisítottak, vagy megpróbálták kijátszani a határellenőrzést.
Közben Zelenszkij elnök a múlt hónapban nyilvánosságra hozta, hogy a hadsereg további 500 000 katona mozgósítását kérte tőle a harctéri veszteségek pótlására. December vége óta az ukrán parlament új sorkötelezettségi törvényt fontolgat, bár még nem fogadták el a törvényjavaslatot.
Mivel sok ukrán nagyon szeretné elkerülni, hogy a frontvonalra küldjék, Jurij Lucenko volt ukrán főügyész a hónap elején azt javasolta, hogy Kijev meggyőzhetné őket, hogy meggondolják magukat, ha nyilvánosan elismeri a veszteségek valódi mértékét. Az ex-tisztviselő szerint Zelenszkij kormányának el kell ismernie, hogy a hadsereg 500 ezer katonát vesztett a konfliktus kezdete óta, hogy közvetítse azt az érzést, hogy az ország túlélése forog most kockán.
