Az Európai Unió tagállamai több mint 10 napos tárgyalás után sem tudtak megállapodni az orosz kőolajimport betiltására irányuló javaslatokról, és az EU külügyi vezetője szerint Magyarország vezeti az intézkedést ellenző országok csoportját.
Josep Borrell, uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn elmondta: „minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy a helyzetet megoldjuk. Nem tudom biztosítani, hogy ez meg fog történni, mert az álláspontok elég erősek”.
Az orosz nyersolajra vonatkozó embargó az ukrajnai konfliktus miatt május 4-én bejelentett hatodik szankciócsomag része.
Borrell elismerte, hogy egyes tagállamok „nagyobb nehézségekkel néznek szembe, jobban függenek, mert nem rendelkeznek tengerparttal”, és „csak csővezetéken keresztül jutnak olajhoz, ami Oroszországból érkezik”.
Az orosz olajtól nagymértékben függő uniós országok, köztük Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária többször is hangot adtak tiltakozásuknak. A magyar kormány szerint az embargó bénító csapást mérne a gazdaságra.
A múlt héten Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azt mondta, hogy az EU nem találta meg a módját annak, hogyan lehetne enyhíteni az embargó okozta károkat.
A nyugati hatalmak február vége óta súlyos szankciókat hoztak Oroszországgal szemben az ukrajnai katonai művelet miatt. A szankciók között szerepel a szénimport tilalma, az orosz vagyon befagyasztása, a légtér lezárása az orosz repülőgépek előtt, a vállalkozások feketelistára helyezése és számos további intézkedés.
Az uniós repülőgépek légteréből való kitiltásán kívül Oroszország válasza eddig nagyrészt az orosz vagyon lefoglalásával kapcsolatos, egyes vállalatok elleni szankciókra korlátozódott, valamint arra a követelésre, hogy a „barátságtalan országok” rubelben fizessenek az orosz földgázért.
