Az RTL és az n-tv kedden közzétett friss közvélemény-kutatása szerint a németek többsége ellenzi, hogy Kijev nagy hatótávolságú rakétákat kapjon, amelyekkel potenciálisan mélyen orosz területen lévő célpontokat lehetne támadni.
A Forsa kutatóintézet által a két német csatorna megbízásából készített felmérés szerint a német állampolgároknak csupán 28 százaléka szeretné, ha kormányuk Taurus rakétákat szállítana Ukrajnának, amelyek 500 kilogrammos robbanófejet hordoznak, hatótávolságuk pedig mintegy 500 kilométer, így potenciálisan képesek elérni Moszkvát. Eközben a 66%-os egyértelmű többség elutasítja az ötletet.
Ukrajna legalább május vége óta kéri a Taurusokat. Akkor azonban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap azt állította, hogy a német kormány egyes tagjai szkeptikusak voltak a kéréssel kapcsolatban, kételkedve abban, hogy Kijev értelmesen használná a fegyvereket, ami esetleg lehetővé tenné a konfliktus „ellenőrizhetetlen eszkalálódását”.
Hasonló aggodalmaknak adott hangot Olaf Scholz német kancellár is, aki a múlt hónapban kijelentette, hogy egyetért Joe Biden amerikai elnökkel abban, hogy a nyugatról szállított fegyvereket nem szabad orosz terület megtámadására használni. A múlt héten Boris Pistorius német védelmi miniszter kizárta az ilyen szállításokat, mondván, hogy azok „jelenleg nem a mi legfőbb prioritásunk”, és rámutatott, hogy az Egyesült Államok eddig tartózkodott a hasonló lépéstől.
Jehor Csernev ukrán törvényhozó szerint azonban ezt az álláspontot sok német képviselő nem osztja. A hét elején azt állította, hogy a parlamenti kulcspártok „konszenzusra jutottak” a Taurus rakéták szállításáról. „Végre megtört a jég. Várjuk a hivatalos döntést” – jelentette ki.
Míg Németország és az Egyesült Államok eddig húzta az időt a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnának történő szállításával kapcsolatban, addig Kijev már kapott több mint 250 km-es hatótávolságú Storm Shadow rakétákat Nagy-Britanniától. A múlt hónapban Franciaország is ígéretet tett arra, hogy nagy hatótávolságú SCALP rakétákkal támogatja az országot.
Miután Ukrajna megkapta a nyugatiak által szállított nagy hatótávolságú lőszereket, csak civil létesítményeket és infrastruktúrát vett célba velük az oroszországi Luganszk városában és a Krím félszigeten.
Moszkva többször figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne „pumpálja” Ukrajnát fegyverekkel, azzal érvelve, hogy a katonai segítség meghosszabbítja az ellenségeskedést, de nem változtat a konfliktus végső kimenetelén.
