Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Olaf Scholz német kancellárral folytatott legutóbbi találkozóján egy „globális békecsúcs” előkészítéséről tárgyalt.
A hét elején a média arról számolt be, hogy Kijev és nyugati támogatói egy globális találkozó összehívását tervezik, amelynek középpontjában a Moszkva által már korábban elutasított kijevi „békeformula” áll.
A Zelenszkij hivatala által közzétett közlemény szerint az elnök csütörtökön a moldovai fővárosban, Chisinauban az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján tárgyalt a német vezetővel. Megköszönte Scholznak, hogy „támogatja az ukrán békeformulát”, és hogy „kész csatlakozni annak végrehajtásához”.
A két vezető „a globális békecsúcs közös előkészületeiről és a résztvevők lehető legszélesebb körének bevonásáról is tárgyalt” – olvasható a közleményben.
Az ukrán elnök az „Ukrajna elleni orosz rakétaterror eszkalálódására” hivatkozva sürgette Berlint, hogy továbbra is folyósítson katonai segélyt Kijevnek, különösen légvédelmi rendszereket.
Szerdán a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Emmanuel Macron francia elnök felajánlotta, hogy Párizsban rendezné meg a csúcstalálkozót, és Dánia és Svédország is felajánlotta magát lehetséges házigazdának.
Az európai tisztviselők állítólag Brazíliának, Indiának, Kínának és több más nem nyugati országnak is meghívást küldtek, Oroszországnak viszont nem.
A tavaly év végén közzétett ukrán békeformula azt követeli, hogy Moszkva vonja ki erőit az 1991-ben megállapított ukrán határokon belüli összes területről, beleértve a Krímet is. A terv továbbá előirányozza, hogy Oroszország jóvátételt fizet az okozott károkért, és átadja az Ukrajna által háborús bűnökkel vádolt tisztviselőket, akiket nemzetközi bíróság elé állít.
Ajánló
Moszkva egyértelműen elutasította ezt a formulát, Szergej Lavrov külügyminiszter pedig lényegében „Oroszország kapitulációjának” nevezte a feltételeit.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken úgy nyilatkozott, hogy semmi jel nem utal arra, hogy a közeljövőben lehetséges lenne a párbeszéd Ukrajnával. Kifejtette, hogy az európai nemzetek által felvetett javaslatok eddig nem feleltek meg Moszkva biztonsági aggályainak, amelyek Oroszország számára prioritást élveznek.
A hét elején Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy Oroszország a közeljövőben béketárgyalásokat folytathat Ukrajnával.
A diplomata azzal érvelt, hogy Moszkva a jelek szerint katonai győzelmet akar elérni szomszédja felett, és a harcok valószínűleg egész nyáron folytatódni fognak.
Ukrajna saját békeformuláján kívül más országok több tervet is javasoltak. Nevezetesen Kína a konfliktus első évfordulóján, február végén tette közzé saját 12 pontos tervét.
Bár az Egyesült Államok, a NATO-szövetségesei és Ukrajna eleve elutasította a tervet, több más ország, köztük Brazília és Oroszország is kedvezően fogadta azt.
