A nukleáris fegyverkezési versenynek nem lesz győztese – ezzel a címmel jelent meg Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök véleménycikke szerdán a Vedomosztyi orosz napilap internetes felületén.
A volt szovjet elnök megállapította: a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkező nemzetközi szerződés (INF) sorsa számos politikust és átlagembert aggaszt a világon, köztük őt is, de nem csak azért, mert ő írta alá a dokumentumot Ronald Reagan volt amerikai elnökkel 1987-ben.
Washington február elején jelentette be, hogy megkezdi a szerződésből való kivonulás folyamatát, és felfüggeszti az egyezményből eredő kötelezettségvállalásait. Moszkva egy nappal később követte példáját.
Gorbacsov rámutatott: a szerződésnek köszönhetően a hidegháború csúcsához képest 80 százalékkal csökkent a két ország nukleáris arzenálja. Az INF-szerződés azonban az első lépés volt több más fontos megállapodáshoz, így a hadászati nukleáris eszközök csökkentéséről szóló START-szerződésekhez, a vegyi fegyverek felszámolásáról szóló egyezményhez, illetve a hidegháborús kelet- és nyugat-európai országok közötti megállapodáshoz hadseregeik létszámának csökkentéséről.
A szovjet politikus szerint az INF-szerződés szavatolta Oroszország biztonságát arra vonatkozóan, hogy határainak közelében ne jelenjenek meg csapásmérő eszközök. Gorbacsov felidézte, hogy bár bizonyos magas rangú orosz tisztségviselők bírálattal illették a szerződést, Moszkva az utóbbi időben szilárdan a megállapodás megőrzése mellett foglalt állást.
Gorbacsov ezért is bírálta azt, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette az INF-szerződést, ami szerinte nem az első ilyen egyoldalú lépése volt Washingtonnak. Emlékeztetett, hogy 2002-ben az amerikaiak felmondták a rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó ABM-szerződést. Mint írta, így a globális biztonságot garantáló három fő szerződésből (INF, ABM és START) már csak egy, a START-3 maradt, melyet 2010-ben Barack Obama előző amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök írt alá. A START-3 sorsa a jelenlegi tendenciák fényében azonban ugyancsak kérdéses – fogalmazott Gorbacsov.
Élesen bírálta Washington indoklását az INF-szerződés felfüggesztésére.
Értekezése szerint az Egyesült Államok a magasabb érdekeire jelentő veszéllyel indokolta döntését. Gorbacsov feltette a kérdést: mi az, ami veszélyezteti annak az országnak az érdekeit, amely a világon legtöbbet költi a katonaságára? A volt szovjet vezető szerint Washington egyáltalán nem magyarázta meg döntését, miközben a szerződés állítólagos orosz megsértéséről beszél, amelyet szakértők sem tudnak értelmezni.
Nehezményezte, hogy az Egyesült Államok más, állítólag atomtöltet hordozására alkalmas ballisztikus rakétákat birtokló országokra, elsősorban Iránra, Kínára és Észak-Koreára irányítja a figyelmet, miközben ő és Oroszország rendelkezik a világ atomfegyvereinek 90 százalékával. Gorbacsov meglátása szerint így Washington nem követelheti másoktól az atomfegyverek felszámolását, miközben kilép a szerződésből és atomfegyverek felhalmozására törekszik.
Gorbacsov szerint az Egyesült Államok valódi célja tehát megszabadulni minden jogi korlátozástól, hogy abszolút katonai fölényre tegyen szert.
Ez viszont elérhetetlen cél, mivel a mai világban nem tud már egyetlen ország hegemóniát szerezni a többi felett, Washington törekvései ezért a globális stratégiai helyzet destabilizálását, káoszt és kiszámíthatatlan világpolitikát fognak eredményezni.
A volt szovjet vezető sürgette az amerikai törvényhozókat, hogy lépjenek ismét a párbeszéd útjára Oroszországgal, amely – meggyőződése szerint – erre készen fog állni. Mint írta: a biztonsági kérdések megoldásának kulcsa nem a fegyverekben rejlik, hanem a politikában.
