A 2012 óta kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg a legtöbb mandátumot a szerbiai előrehozott parlamenti választáson a köztársasági választási bizottság pénteki hivatalos és végleges eredményei szerint.
Szerbiában december 17-én tartottak előrehozott parlamenti, vajdasági tartományi, valamint 65 helyen önkormányzati választást. A szabálytalanságok miatt több helyen meg kellett ismételni a voksolást, illetve a fellebbezésekre is időt kellett hagyni. A határidők lejárta után ült össze a választási bizottság, hogy kihirdesse a végleges eredményeket.
Ezek alapján a jobbközép SNS-nek a következő időszakban 129 képviselője lesz a 250 fős belgrádi törvényhozásban. Ez kilenccel több, mint az előző megbízatási időszakban volt, és ezzel a párt megszerezte az abszolút többséget.
A második helyen a baloldali összefogás Szerbia az erőszak ellen nevű listája végzett, amelynek így 65 képviselője került be a parlamentbe. A harmadik pedig az eddigi kisebb kormánykoalíciós partner, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) lett 18 mandátummal.
A választási bizottság végleges eredményei alapján a parlamentbe bekerült még a jobboldali Remény koalíció (13 mandátum), valamint a civilekből álló, A nép egy hangja nevet viselő lista (13 mandátum).
A szerb pártok mellett öt kisebbségi párt is bekerült a parlamentbe. A bosnyák kisebbség két pártjának kettő-kettő, az orosz, valamint az albán kisebbségnek pedig egy-egy képviselője került be a törvényhozásba. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) hat politikusa ülhet be a parlamenti patkóba. A legnagyobb délvidéki magyar párt az előző választáson öt mandátumot szerzett.
A részvételi arány 58,77 százalékos volt.
A vajdasági tartományi választáson az SNS a voksok 47,31 százalékát, a Szerbia az erőszak ellen a 21,85 százalékát, a VMSZ a 6,47 százalékát, az SPS az 5,05 százalékát, míg a Remény koalíció az 5,14 százalékát szerezte meg. A vajdasági tartományi választáson a részvételi arány 59,19 százalék volt.
A választásra vonatkozó jogszabályok értelmében a végleges eredmények kihirdetését követően 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy megalakuljon a parlament, a képviselők eskütétele után pedig 90 nap van arra, hogy a kormány is létrejöjjön.
