Izrael két-három éven belül katonai offenzívát indíthat Irán nukleáris létesítményei ellen – mondta Benny Gantz védelmi miniszter szerdán az izraeli légierő végzős kadétjainak osztálya előtt, azzal büszkélkedve, hogy az ország „jelentősen növelte felkészültségét az elmúlt években, és felkészül egy Irán elleni támadás lehetőségére”.
Jair Lapid leköszönő miniszterelnök egyértelművé tette, hogy egy ilyen támadás válasz lenne „az általunk egzisztenciálisnak tekintett fenyegetésekre”, és biztosította az újdonsült pilótákat Izrael katonai fölényéről, miközben figyelmeztette az ország ellenségeit, hogy
„egyetlen izraeli kormány sem fog beleegyezni abba, hogy Irán nukleáris erővé váljon”. Ha cselekedni kell, akkor cselekedni fogunk”.
Lapidot Benjamin Netanjahu váltotta fel, amikor csütörtökön beiktatták hivatalába az utóbbi újonnan megválasztott kormányát. A tavalyi leváltásáig Izrael leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, Netanjahu elkötelezett Irán-ellenes, aki 1992 óta azt jósolja, hogy az iszlám köztársaságnak három éven belül atombombája lesz.
Izrael saját katonai hírszerzési előrejelzései azonban nem számolnak azzal, hogy Teherán a közeljövőben bombához jutna. Ehelyett az ország „folytatni fogja a jelenlegi lassú haladás útját” a nukleáris területen – jósolta egy vasárnap az Izrael Hayom által látott jelentés, hozzátéve, hogy „Irán csak akkor változtatja meg politikáját, ha szélsőséges szankciókat vetnek ki rá; akkor dönthet úgy, hogy felgyorsítja a dúsítást katonai szintre”.
Bár Irán a múlt hónapban felfedte, hogy két atomerőművében 60%-os tisztaságú dúsított uránt állít elő, a fegyverminőséghez 90%-os tisztaság szükséges. Teherán régóta ragaszkodik ahhoz, hogy atomprogramja teljes mértékben békés jellegű, bár az Atomenergia-fejlesztési Szervezet vezetője augusztusban azt állította, hogy technikai lehetőségeik megvannak arra, hogy bombát építsenek, ha akarnak.
Míg az iráni urándúsítást 4%-ra korlátozó 2015-ös, mára már megszűnt nukleáris megállapodásban részt vevő partnerek közül néhányan erőfeszítéseket tettek az alku újraélesztésére, Teherán azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy elakasztja a tárgyalásokat, miközben Izrael is sürgette Washingtont, hogy teljesen mondja fel a megállapodást. Izrael megfogadta, hogy ettől függetlenül fenntartja ellenséges álláspontját, és kitart amellett, hogy Teherán eltökélt szándéka, hogy „olyan nukleáris fegyvert építsen, amely veszélyezteti Izrael létét”, és bármilyen esetleges megállapodás csak segítené őket ennek elérésében.
