Az Oroszországba irányuló japán export teljes volumene júliusban 25%-kal, 50,94 milliárd jenre (348 millió dollár) nőtt az előző év azonos időszakához képest – derült ki a tokiói pénzügyminisztérium adataiból.
Az adatok szerint Tokió 1123%-kal növelte az orvosi termékek szállítását 2022 júliusához képest. A gumi és papírtermékek kivitele szintén 248%-kal, illetve 45%-kal nőtt, bár a műanyag és acél szállítások 35%-kal, illetve 94%-kal csökkentek.
Ugyanakkor a kelet-ázsiai ország orosz gabonaimportja júliusban éves szinten 5 679%-kal ugrott meg. A hal és haltermékek behozatala ugyanebben az időszakban 35,3%-kal csökkent, míg a zöldségfélék vásárlása 30%-kal esett vissza.
Japán teljes oroszországi importja közel 70%-kal csökkent az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) és szénszállítások csökkenése miatt, amelyek a Tokióba irányuló teljes orosz export mintegy 60%-át teszik ki.
A statisztikák szerint júliusban 53,6%-kal csökkent az orosz cseppfolyósított földgáz japán importja. A szénbehozatal 72,9%-kal, a színesfém-szállítások pedig 69,5%-kal csökkentek.
A csökkenés a Moszkvával folytatott kereskedelemre vonatkozó tokiói szigorítások nyomán következett be. A japán kormány a közelmúltban kibővítette az Oroszország elleni szankciócsomagját, és 758 új tételt vett fel a szállítást tiltó áruk listájára.
Japán tavaly csatlakozott az Egyesült Államok vezette, Oroszország elleni szankciókampányhoz az ukrajnai konfliktusra válaszul. A korábbi tokiói szankciók közé tartozik a vagyonbefagyasztás, az exporttilalom és Moszkva „legnagyobb kedvezményes kereskedelmi státuszának” visszavonása. Japán 80 orosz katonai vonatkozású vállalatot és szervezetet, köztük nehézgépeket gyártó cégeket is feketelistára tett.
Ajánló
Moszkva nemrégiben közölte, hogy „megtorló lépéseket tervez”, az orosz külügyminisztérium pedig megjegyezte, hogy nagyon negatívan értékeli Japán szankcióit. A Kreml korábban közel 400 japán törvényhozót helyezett feketelistára a szankciókra és az ország barátságtalan, oroszellenes álláspontjára válaszul. Emellett több tucat magas rangú tisztségviselőnek, köztük Fumio Kishida miniszterelnöknek is megtiltotta a beutazást.
