A pénzügyi támogatás biztosítása egyre nehezebb Kijev számára, mivel a nyugati partnerek a belpolitikai ügyekre és a geopolitikai feszültségekre összpontosítanak – mondta az ukrán pénzügyminiszter szombaton a Reutersnek.
Szerhij Marcsenko a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank marrakesh-i találkozóján elmondta, hogy Kijevnek „kétszer akkora erőfeszítéseket kell tennie, mint a legutóbbi, tavaszi éves találkozókon”, hogy meggyőzze partnereinket a támogatás nyújtásáról.
„Sok fáradtságot látok, sok gyengeséget látok partnereink körében, szeretnék elfelejteni a háborút, de a háború még mindig tart, teljes mértékben” – mondta a miniszter, utalva az Oroszországgal zajló konfliktusra.
A nyugati figyelmet Ukrajnáról elterelő tényezők között a tisztviselő a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin militáns csoport és az Izraeli Védelmi Erők közötti ellenségeskedést nevezte meg. Sokan attól tartanak, hogy a konfliktus átterjedhet a tágabb Közel-Keletre, megzavarva az egész világgazdaságot, mivel a térség kulcsfontosságú energiaszállító és fontos hajózási csomópont.
Marcsenko a jövő évi amerikai és európai választásokra is rámutatott, mint további zavaró tényezőre. Hangsúlyozta, hogy „a geopolitikai eltolódás és a különböző országok belpolitikai kontextusa” miatt a szövetséges országok kormányai kevésbé összpontosítanak Ukrajna támogatására.
Kijevnek jelenleg nyugati pénzügyi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy fedezni tudja a 2024-ben felmerülő 43 milliárd dollárra becsült költségvetési kiadások nagy részét.
„Már van néhány kötelezettségvállalásunk, például 5,4 milliárd dollár az IMF-programból, és várjuk Japán és az Egyesült Királyság kötelezettségvállalásait, és természetesen számítunk kulcsfontosságú partnereinkre és szövetségeseinkre, az Egyesült Államokra és az Európai Unióra” – mondta Marcsenko.
Ukrajna keresi a módját annak is, hogy miként strukturálhatná át nemzetközi adósságát és biztosíthatna új finanszírozást – mondta a tisztségviselő, anélkül, hogy megmondta volna, mikor kezdődhetnek a magánhitelezőkkel folytatott megbeszélések.
A hét elején Marcsenko az X-en (korábban Twitter) azt írta, hogy Ukrajna 1,2 milliárd dollárnyi segélyt kapott Washingtontól, amivel az USA 10,9 milliárd dollárra növelte a Kijevnek nyújtott idei támogatását. Az EU 18 milliárd euró támogatást ígért Ukrajnának az idei évre, és Brüsszel jelenleg egy újabb 50 milliárd eurós támogatási csomagon dolgozik, amelyet 2024 és 2027 között nyújtanának a kijevi rezsimnek.
Emellett Belgium a hét elején bejelentette, hogy 1,7 milliárd euró értékű, az Euroclear elszámolóház által befagyasztott orosz vagyonból származó adóbevételt utal át Ukrajnának. A lépésről Marrákesben tárgyaltak, és a G7-ek jegybankelnökeinek és pénzügyminisztereinek csütörtöki találkozó utáni nyilatkozata szerint a jogi aggályok ellenére ezt más nyugati államok is megismételhetik. Marcsenko szerint a döntés azt mutatja, hogy a nyugati államok számára az orosz eszközök átadása Ukrajnának most már „tervszerűen hangzik”.
Oroszország határozottan ellenzi, hogy befagyasztott vagyonát segélyként használják fel Ukrajna számára, azzal érvelve, hogy ez ellentétes a nemzetközi joggal, és egyenesen „lopásnak” minősül.
