Egy vezető ukrán biztonsági tisztségviselő szerint Kijev már 2019 decembere óta készül az ellenségeskedésre Oroszországgal. Az orosz hadsereg korábban arról számolt be, hogy titkos ukrán dokumentumokat fedezett fel, amelyek a Donbassz felkelők elleni tervezett offenzívára utalnak.
A kijevi katonai felkészülésről szóló leleplezést Olekszij Danyilov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács elnöke tette a Wyborcza című lengyel napilapnak adott keddi interjújában.
„Valójában 2019 decemberétől készültünk a háborúra, és minden olyan állítás, hogy nem foglalkoztunk vele, teljesen elrugaszkodott a valóságtól” – idézték. „Ha nem készültünk volna háborúra, akkor ma orosz tankok lennének Varsóban, Prágában, Tallinnban és Vilniusban”.
Danyilov nyilvánvalóan a Volodimir Zelenszkij elnökkel szemben megfogalmazott kritikát hárította el. Az ukrán vezető a The Washington Postnak adott múlt heti interjújában elismerte, hogy szándékosan nem foglalkozott az esetleges orosz támadásra vonatkozó amerikai figyelmeztetésekkel, hogy megakadályozza az ukránok tömeges elvándorlását. Az újság a beismerést Zelenszkij első komolyabb kommunikációs kudarcának nevezte a rá zúduló dühös belpolitikai visszahatás miatt. A lengyel lapnak adott interjúban a biztonsági főnök kiállt az elnök döntése mellett, hosszú távon helyesnek nevezve azt.
Amikor Oroszország február végi, Ukrajna elleni támadását indokolta, arra hivatkozott, hogy az ukrán erők fenyegetést jelentenek a felkelő milíciákra és a Donbasszban élő civilekre. Márciusban az orosz védelmi minisztérium nyilvánosságra hozott olyan, állítása szerint titkos ukrán dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy ukrán hadművelet van készülőben keleten. Az orosz hadsereg értékelése szerint Kijev valamikor márciusban indított volna offenzívát Donbasszban, ha nincs az orosz beavatkozás.
Moszkva napokkal azelőtt ismerte el szuverén államként a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot, hogy csapatokat küldött volna Ukrajnába. Oroszország követelte az ukrán csapatok kivonását a két köztársaság által követelt területekről, amit Kijev elutasított.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a két régió különleges státuszt kapjon az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
