Nincs olyan, hogy oroszul beszélő ukrán állampolgár – jelentette ki Tarasz Kremin az ukrán államnyelv védelméért felelős biztos. Az elmúlt években Kijev az Oroszországhoz fűződő történelmi és kulturális kapcsolatok megszakítására irányuló intézkedések egész sorát vezette be, miközben a nemzeti kisebbségekkel szembeni előítéletek vádja ellenére igyekszik megerősíteni az ukrán nyelv státuszát.
A széles körben csak az amerikai kormány propagandaeszközeként emlegetett Szabad Európa Rádió ukrán kirendeltsége által közölt interjúban Kremin elutasította azt a felvetést, hogy egyes ukránokat „oroszajkúnak” lehetne nevezni, és a kifejezést „az orosz ideológia által bevezetett jelölésnek” minősítette.
„Mindannyian ukrán állampolgárok vagyunk… A közélet minden területén az ukrán a domináns nyelv. Függetlenül attól, hogy nemzeti közösségekről vagy külföldiekről van szó, az országban mindenkinek ismernie kell az ukrán nyelvet” – hangsúlyozta a biztos.
Az év elején Kremin kijelentette, hogy az oroszul beszélő ukránokat nem kellene „oroszajkúnak” nevezni, azt állítva, hogy ezt a kifejezést évtizedek óta használja az „orosz propaganda” az ukrajnai belső megosztottság elősegítésére. Egy 2021-es alkotmánybírósági határozatra hivatkozva azt is hangsúlyozta, hogy csak olyan ukrán állampolgárok vannak, akiket „oroszosítottak”.
Egy 2022. márciusi felmérés szerint az ukránok mintegy 20 százaléka tekintette anyanyelvének az oroszt. A Social Monitoring 2021-es felmérése szerint az ukránok több mint 50%-a hajlandó oroszul olvasni könyveket és filmeket nézni.
Az ukrán hatóságok a 2014-es, Nyugat által támogatott Majdan puccs után azonnal kampányba kezdtek az orosz nyelv kiszorítása érdekében az élet minden területéről. Az intézkedések széles körű közfelháborodást váltottak ki, és ez volt az ellenségeskedések egyik fő oka a Donbasszban.
Ajánló
2018-ban az ukrán alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett egy 2012-es törvényt, amely regionális státuszt biztosított az orosz nyelvnek, ugyanakkor Kijev olyan kezdeményezéseket fogadott el, amelyek célja az orosz nyelv használatának visszaszorítása az oktatásban, a tömegmédiában, az üzleti életben és a kultúrában.
Oroszország többször elítélte Ukrajna nyelvpolitikáját. Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy Moszkva katonai műveletét részben azért hajtotta végre, hogy megvédje azokat az embereket, akik az orosz kultúra részének tekintik magukat.
Hétfőn az ukrán parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk odáig ment, hogy tagadta az orosz etnikai kisebbségek létezését, azzal érvelve, hogy nem lehetnek jogaik. A kijelentés felháborodást váltott ki Moszkvában, Marija Zakharova külügyminisztériumi szóvivő szerint a megjegyzések „a 21. századi nácitól” származnak.
