Egyes országok katonai segítséget nyújtanak Kijevnek annak ellenére, hogy ezt nyilvánosan tagadják – állította pénteken Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Ilyen esetekben a fegyvereket harmadik feleken keresztül szállítják azt – mondta.
Kuleba a Le Parisien című francia napilapnak adott interjúban tette a megjegyzéseket.
„A legtöbb ilyen harmadik ország nyilvánosan azt állítja, hogy nem szállít semmit, de minden a színfalak mögött történik” – mondta anélkül, hogy konkrétumokat mondott volna arról, hogy állítólag mely országok támogatják titokban Kijevet a Moszkvával való konfliktus során.
Kuleba megjegyzései akkor hangzottak el, amikor olyan hírek jelentek meg a címlapokon, amelyek szerint Ukrajna támogatói, köztük számos NATO-ország, fegyverhiánnyal küzdenek a Kijevnek nyújtott folyamatos támogatásuk miatt.
A New York Times nemrégiben megjelent cikke szerint például csak a „nagyobb” NATO-szövetségesek, mint Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia képesek fenntartani, sőt, potenciálisan növelni az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat.
„A kisebb országok kimerítették a lehetőségeiket” – mondta a lapnak egy NATO-tisztviselő, hozzátéve, hogy a blokk 30 tagja közül legalább 20 már „eléggé kimerült”.
Ajánló
Az ukrajnai konfliktus február végi kezdete óta az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei több milliárd dollárnyi katonai segélyt zúdítottak Kijevre. Moszkva többször figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne „pumpálja” Ukrajnát fegyverekkel, mondván, hogy ez csak meghosszabbítaná a konfliktust, nem pedig megváltoztatná annak kimenetelét, és növelné az Oroszország és az Egyesült Államok vezette katonai blokk közötti közvetlen összecsapás kockázatát is.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
Idén ősszel négy korábban ukrán területet, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot, valamint a Herszon és a Zaporozsjei területet népszavazások nyomán Oroszországhoz csatolták.
