Az Egyesült Államok nem érdekelt az ukrajnai békében, és mindent megtesz azért, hogy az országban zajló konfliktus minél tovább tartson – jelentette ki Zhao Lijian kínai külügyminisztériumi szóvivő egy pénteki tájékoztatón.
„Miközben a nemzetközi közösség az ellenségeskedések befejezésére szólít fel, az Egyesült Államok folyamatosan olajat önt a tűzre, és késznek mutatkozik arra, hogy az utolsó ukránig harcoljon” – hangsúlyozta Zhao, utalva a Washington által Kijevnek nyújtott folyamatos pénzügyi támogatásra és fegyverszállításokra.
„A tényleges céljuk nem a béke elérése, hanem annak biztosítása, hogy a konfliktus tovább húzódjon. Ahogy [az amerikaiak] maguk is mondják, Oroszország meggyengítésére törekszenek” – mondta.
„Ami azt illeti, hogy az USA békét vagy háborút, biztonságot vagy káoszt hoz-e – azt hiszem, mindannyian tudjuk a választ ezekre a kérdésekre” – tette hozzá a szóvivő.
A hét elején Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter elismerte, hogy Kijev megsegítésével Washington azt akarja elérni, hogy „Oroszország olyan mértékben meggyengüljön, hogy ne tudjon olyan dolgokat tenni, mint amilyeneket Ukrajna lerohanásával tett”.
Csütörtökön Joe Biden amerikai elnök további 33 milliárd dolláros támogatást kért a kongresszustól Ukrajna támogatására az Oroszországgal folyó konfliktusban.
Ugyanezen a napon az amerikai törvényhozók megszavazták a Kijevnek nyújtandó hitelkölcsönzés programját.
Ha Joe Biden elnök jóváhagyja, ez megkönnyítené Washington számára, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának, de az országnak végül fizetnie kellene a szállítmányokért. Moszkva máris arra figyelmeztetett, hogy a lépés miatt Ukrajna olyan adósságcsapdába kerülhet, amely generációkon át fogja sújtani az országot.
Az ukrajnai események még nagyobb feszültséget okoztak a Washington és Peking közötti kapcsolatokban. A Biden-kormányzat minden igyekezete ellenére sem tudott nyomást gyakorolni Kínára, hogy ítélje el Oroszországot és csatlakozzon az ellene hozott nemzetközi szankciókhoz.
Ajánló
Peking békére szólított fel Ukrajnában, de a konfliktus kirobbanásáért az Egyesült Államokat és annak törekvését okolta, hogy a NATO-t az orosz határhoz terjesztette ki.
Oroszország február végén küldte csapatait Ukrajnába, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül függetlennek ismerte el a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságokat. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik a NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
