Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter felszólította Washingtont és Pekinget, hogy találják meg a békés egymás mellett élés módját. A 100 éves diplomata kedden Kínába utazott, hogy találkozzon Li Sang-fu védelmi miniszterrel.
„Az Egyesült Államoknak és Kínának meg kell szüntetnie a félreértéseket, békésen kell együtt élnie és el kell kerülnie a konfrontációt. A történelem és a gyakorlat folyamatosan bizonyítja, hogy sem az Egyesült Államok, sem Kína nem engedheti meg magának, hogy a másikat ellenfélként kezelje” – idézte Kissingert a Hszinhua hírügynökség a találkozó után.
Kissinger mindkét felet arra sürgette, hogy „legyenek bölcsek” és dolgozzanak együtt, tegyenek meg mindent a kapcsolatok javítása, valamint „a béke és a stabilitás fenntartása érdekében az egész világon”.
Li úgy jellemezte a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat, mint amelyek „a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta mélyponton lebegnek, mert egyesek az amerikai oldalon nem mozdultak ugyanabba az irányba, mint a kínai oldal”.
Kína továbbra is elkötelezett amellett, hogy stabil, kiszámítható és konstruktív kapcsolatokat építsen ki az Egyesült Államokkal Hszi Csin-ping elnök három alapelvének, a kölcsönös tiszteletnek, a békés egymás mellett élésnek és a mindenki számára előnyös együttműködésnek a mentén – mondta Li.
Kissinger, aki nemrég töltötte be 100. életévét, külügyminiszterként (1973-1977) és nemzetbiztonsági tanácsadóként (1969-1975) szolgált Richard Nixon és Gerald Ford elnökök mellett. Jelentős szerepet játszott a vietnami háborút lezáró tárgyalásokban, valamint a Pekinggel való kapcsolatok normalizálásában az 1970-es években, azzal a céllal, hogy a hidegháború idején Kínát a Szovjetunióval szembeállítsa. Pekingi útja több magas rangú amerikai tisztviselő látogatását követi, Antony Blinken külügyminisztertől Janet Yellen pénzügyminiszterig.
Joe Biden elnök kormánya többször is kijelentette, hogy nem törekszik konfrontációra Kínával, miközben fegyvereket küld a vitatott hovatartozású Tajvan szigetére, és megerősíti katonai szövetségeit az ázsiai-csendes-óceáni térségben Ausztráliával, Japánnal és Dél-Koreával.
A múlt heti vilniusi csúcstalálkozón a NATO azzal vádolta Kínát, hogy kényszerítő politikát folytat, amely valamilyen módon veszélyezteti az Egyesült Államok vezette blokk érdekeit egész Európában. Peking „rágalomként és hamisításként” ítélte el a NATO nyilatkozatát, és azzal vádolta a blokkot, hogy továbbra is a hidegháborús mentalitás csapdájában ragadt.
