Mind Olaf Scholz német kancellár, mind Emmanuel Macron francia elnök elvesztette az esélyét arra, hogy közvetítő lehessen az ukrajnai konfliktus rendezésében, mivel feladta önállóságát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn az Izvesztyija című lapnak adott interjúban.
„Nyilvánvaló, hogy mind Macron, mind Scholz úr továbbra is szeretne legalább valamiféle látszatközvetítői szerepre pályázni, ám de facto ez a lehetőség számukra gyakorlatilag megszűnt. Hiszen elvesztették a szuverenitásukat ebben az egész történetben” – fogalmazott a Kreml szóvivője.
Peszkov szerint ez a két vezető „jobban szeret egyértelműen a Washingtonban meghozott döntéseknek a farvizén evezni”, akár saját és népük kárára is. Hozzátette ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „soha nem zárta ki a párbeszéd folytatásának lehetőségét az európai vezetőkkel is”.
„Nem engedhetjük meg, hogy egy nacionalista irányultságú rezsim jöjjön létre és erősödjön meg határainkon. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy NATO-rakétákat és NATO katonai infrastruktúrát telepítsenek néhány kilométerre a határainktól” – mondta,
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a közvetítők fontosak lehetnek-e a konfliktus megoldása szempontjából, Peszkov úgy vélekedett, hogy nem szabad elzárkózni a közvetítéstől, és ha valaki hasznos tud lenni, „azt csak üdvözölni lehet”.
Az RBK televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy Oroszországnak jelenleg nincsenek csatornái a Nyugattal folytatandó párbeszédre, és úgy vélekedett, hogy ez a dialógus jelenleg amúgy is haszontalan lenne, mert nem lehet semmilyen módon hatni a nyugati országokra, amelyek most nem hajlandók érveket elfogadni.
„Hiány van ott olyan vezetőkből, akik készek túllépni az észak-atlanti szövetségben kialakított parancsuralmi rendszeren. De a dolgok idővel változnak. Reméljük, hogy idővel létrejönnek a feltételei a párbeszéd újrafelvételének” – nyilatkozott.
„De a lényeg az, hogy számunkra most nem az Európával való kapcsolatok kialakítása az elsődleges feladat, hanem a magunk elé kitűzött feladatok teljesítése mind a különleges hadművelet, mind pedig országunk belső fejlődése tekintetében” – hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy „vannak még Európában olyan erők, amelyek megőrzik a politikai józanságot, de sajnos kevesen vannak”.
Vlagyivosztokban újságíróknak nyilatkozva Peszkov valótlannak minősítette Antony Blinken amerikai külügyminiszternek azt az állítását, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, Putyin pedig nem. Emlékeztetett rá, hogy az orosz fél volt az, amely tavaly márciusban erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy „megszülessen egy dokumentum” – a béketerv -, és nem az orosz fél hagyta el akkor a tárgyalóasztalt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin sokszor kifejezte készségét a tárgyalásokra és arra, hogy politikai és diplomáciai eszközökkel érje el céljait.
Hozzátette, hogy a tárgyalásoknak számolniuk kell a tavaly március óta kialakult realitásokkal, vagyis azzal hogy Oroszország azóta „ezen új régiók lakosságának akaratából” új területeket csatolt magához. Az RBK-nak kijelentette, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételei az Ukrajnával folytatandó béketárgyalások felújításának sem.
Úgy vélekedett, hogy az amerikai elnökválasztás nem hoz majd fordulatot az Egyesült Államok külpolitikájában, mert ennek állandó együtthatói, amelyeket „a Washington által vezetett európaiak most a saját bőrükön éreznek, nem fognak megváltozni”.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve 11 ukrán támadás visszaveréséről számolt be, és azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán meghaladta a 670 főt. A tábornok szerint a Zaporizzsja megyei Rabotine környékén légi- és tüzérségi csapásokkal, valamint nehézaknavetőkkel verték vissza az ukrán 47. gépesített dandár támadását, amely mintegy 145 katonát, két harckocsit, három járművet, egy brit gyártmányú Stormer HVM légvédelmi rakétarendszert, egy amerikai gyártmányú M109 Paladin önjáró löveget, valamint egy M119-es, egy Mszta-B és egy D-20-as tarackot veszített.
