Destabilizálódáshoz vezethet a Donyec-medencében, ha Törökország csapásmérő drónokat szállít Ukrajnának – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.
A szóvivő arra reagált, hogy az ukrán fegyveres erők törzse kedden közölte: első alkalommal vetettek be Bayraktar típusú, pilóta nélküli török csapásmérő repülőgépet a Donyec-medencében. Az akciónak sajtójelentések szerint nem volt halálos áldozata.
Peszkov szerint Moszkva és Ankara között különleges viszony alakult ki, de a történtek megerősítették Oroszország abbéli aggályát, hogy az ukrán hadsereg ilyen típusú fegyverekkel történő ellátása a helyzet destabilizálódásához vezethet a demarkációs vonalnál.
„Ez nem járul hozzá Ukrajna belső problémájának rendezéséhez” – tette hozzá.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva kapcsolatban áll a Donyec-medence képviselőivel, akikkel közösen ellenőrzi a Bayraktar ukrán bevetéséről szóló kijevi bejelentést.
„Ennek a történetnek mindenképpen el kellene gondolkodtatnia mindazokat, akik kielégítik Ukrajna arra vonatkozó szeszélyes követeléseit, hogy már holnap felvegyék a NATO-ba. És persze el kell gondolkodtatnia azokat, akik felfegyverzik a neonáci ellenőrzés alatt álló kijevi rezsimet” – tette hozzá a külügyminiszter.
Kijev 2019-ben szerzett be Bayraktar drónokat, meg nem erősített források szerint 69 millió dollárért.
Andrij Taran ukrán védelmi miniszter október 13-án közölte, hogy a török gyártó Ukrajnában karbantartó és oktatóközpontot hoz létre .
A Bayraktar drónoknak kulcsszerepük volt az azeri hadseregnek az örmények ellen Hegyi-Karabahért tavaly vívott háborúban aratott győzelmében.
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”27530″]
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán „veszélyes precedensnek” minősítette azt a keddi, amszterdami fellebbviteli bírósági ítéletet, amely megerősítette a 2016-ban hozott határozatot. Ez utóbbi értelmében az ukrán államnak kell visszaszolgáltatni azokat a műtárgyakat, köztük nagyértékű szkíta aranykincseket, amelyeket bő hét évvel ezelőtt egy holland múzeum kölcsönzött ki a Krím félsziget múzeumaiból, de a félsziget orosz visszacsatolása miatt tulajdonjoguk vitatottá vált.
„Az amszterdami fellebbviteli bíróság ítélete rendkívül veszélyes precedenst teremt, amely aláássa az országok múzeumi közösségei közötti bizalmat, és megkérdőjelezi a múzeumok közötti együttműködés további kilátásait, többek között Oroszország és Hollandia között. Ez sajnálatos” – jelentette ki Zaharova.
A szóvivőnő szerint a bíróság politikailag motivált ítéletet hozott. Zaharova szerint a több mint kétezer tárgyból álló szkíta aranykincs a Krím félsziget népeinek kulturális és történelmi örökségéhez tartozik, ahol a műkincseket megtalálták és amely területet korábban sohasem hagytak el. Az orosz fél egyébként még kedden közölte, hogy fellebbezést nyújt be az amszterdami verdikt ellen.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) igazgatója a Donyec-medence települései ellen egyre gyakoribbá váló ukrán tüzérségi támadások miatt kedden büntetőjogi vizsgálatot rendelt el, szerdán pedig utasítást adott a szkíta arany vissza nem szolgáltatása nyomán kialakult helyzet elemzésére és az orosz államérdek megsértésének jogi minősítésére.
