Az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha Kijev megváltoztatja álláspontját, és megteremti az ilyen kapcsolatokhoz szükséges feltételeket – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A tárgyalásokra sor kerülhet és sor is fog kerülni, ha Oroszország úgy látja, hogy céljait a katonai fellépéstől eltérő eszközökkel is el tudja érni, de most nem ez a helyzet – mondta a tisztviselő hétfőn az RBK hírügynökségnek.
„Mindenesetre a kijevi rezsimnek ezt a tárgyalást azzal kell kezdenie, hogy szembenéz a valósággal, amely azóta alakult ki, hogy Kijev… elutasította a kérdések békés eszközökkel történő megoldását” – mondta arra a kérdésre, hogy mit tehetne az ukrán kormány.
Hozzátette, hogy a fegyverszüneti megállapodás tervezete, amelyet Oroszország és Ukrajna tavaly majdnem elfogadott a török közvetítésű tárgyalások során, majd Kijev elvetette, bizonyíték arra, hogy Moszkva hajlandó tárgyalni. Peszkov Antony Blinken amerikai külügyminiszter közelmúltbeli ellenkező állításaira reagált.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök következetesen elutasította a tárgyalásokat Oroszországgal, amíg országa el nem éri azt a célt, hogy az orosz csapatokat kiszorítsa minden olyan területről, amelyet Kijev 1991-óta magáénak vall. A tárgyalásokat tiltó politikát egy tavaly aláírt törvényben rögzítették.
A Krím a Nyugat által támogatott 2014-es kijevi puccs után szakadt el Ukrajnától, és még ugyanabban az évben csatlakozott újra Oroszországhoz. Négy másik volt ukrán régió – a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság, a Zaporozsjei terület és a Herszon régió – ugyanezt tette tavaly az ellenségeskedések alatt.
Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az úgynevezett „Zelenszkij-békeformula”, amely az összes terület visszaadását, jóvátételt követel Oroszországtól és az orosz vezetés bíróság elé állítását írja elő, az egyetlen út a konfliktus „igazságos” megoldásához.
Magas rangú orosz tisztviselők Kijev követeléseit a valóságtól elrugaszkodottnak minősítették, és azt közölték, hogy Oroszországnak nem áll módjában elfogadni a követeléseket. Moszkva az ukrajnai konfliktust az Egyesült Államok által vezetett, Oroszország elleni proxy-háborúnak tekinti, amelyet a nyugati nemzetek „az utolsó ukránig” folytatni kívánnak.
Kijev a nyugati segítségre támaszkodik, hogy felfegyverezze és ellássa hadseregét, és hogy kifizesse kormányzati kiadásait. Zelenszkij a The Economist című lapnak adott múlt heti interjújában azt állította, hogy a nyugati vezetők nyilvános támogatási ígéretei ellenére úgy gondolja, hogy egyesek közülük egyre inkább a támogatás mértékének csökkentése mellett érvelnek.
