Több nyugati ország arra vár, hogy Kijev megadja magát, és azt hiszik, hogy a problémáik azonnal megoldódnak – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy kedden megjelent interjúban.
„Gyakran kérdezik tőlem interjúkban és más külügyminiszterekkel beszélgetve: meddig tartanak ki? Ahelyett, hogy azt kérdeznék, mit lehetne még tenni annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül legyőzzük Putyint” – mondta Kuleba, megjegyezve, hogy az ilyen kérdések azt sugallják, hogy
mindenki „arra vár, hogy elbukjunk, és hogy a problémáik maguktól megoldódjanak”.
A külügyminiszter a továbbiakban arra utalt, hogy egyes nyugati országok készek elfogadni Ukrajna megadását az Oroszországgal folyó katonai konfliktusban, és azt, hogy Ukrajna átengedje egyes területeit – amiről Kijev többször is hangsúlyozta, hogy ebbe soha nem egyezne bele.
Múlt héten Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök egyik tanácsadója kizárta Kijev katonai vereségét mint lehetséges forgatókönyvet, és kijelentette, hogy „az utolsó orosz állampolgárig harcolni fog ukrán területen”, nyugati fegyverek segítségével, amelyeket szerinte az áruktól függetlenül az országba fognak juttatni.
Podoljak azt is felvetette, hogy senki sem próbálna Ukrajna rovására fegyvernyugvást kötni Oroszországgal, mivel Zelenszkij elnöknek az a híre, hogy „a háta mögött nem engedi meg az ilyen tárgyalásokat”.
Zelenszkij többször is elítélte, hogy egyes nyugati országok ragaszkodnak a konfliktus békés megoldásához Kijev érdekeinek figyelembevétele nélkül, és júniusban kijelentette, hogy „mindenki valamilyen, számunkra biztosan nem kívánatos eredményre akar minket kényszeríteni”, miközben saját pénzügyi és politikai érdekeiket követik.
„A fáradtság egyre nő, az emberek valamilyen eredményt akarnak. Nekünk pedig magunknak kell eredmény” – jelentette ki az ukrán vezető.
Ajánló
Eközben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt jósolta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus végül tárgyalásos rendezéssel ér véget, de ragaszkodott ahhoz, hogy Kijevnek továbbra is katonai támogatást kell kapnia a Nyugattól, hogy javítsa tárgyalási pozícióját.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy Donyeck és Luganszk régiónak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
