Ukrajna „történelmének legrosszabb telére” készül, mivel az orosz rakétacsapások miatt nagymértékű áramkimaradásokra készül – mondta Dmitro Kuleba külügyminiszter. Moszkva tavaly ősszel kezdte célba venni az ukrán energetikai infrastruktúrát válaszul a Krími híd elleni támadásra.
A Die Welt című német napilapnak adott hétfői interjújában Kuleba elárulta, hogy „tucatnyi gyertyát” vásárolt, apja pedig egy teherautónyi tűzifát vett az orosz támadásokra készülve.
A miniszter megjegyezte, hogy Kijev nem bánná, ha Németország nem nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítana neki, hanem több légvédelmi rendszert küldene, és hozzátette, hogy Ukrajna mindent megtesz erőművei védelmében.
Németország eddig vonakodott attól, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket szállítson Kijevnek. Olaf Scholz kancellár kifejtette, hogy nem szeretné, ha ezeket a rakétákat oroszországi célpontok ellen vetnék be. Annalena Baerbock német külügyminiszter szeptemberben a kérdést kommentálva rendkívül kifinomultnak nevezte ezeket a fegyvereket, hozzátéve, hogy „amikor mi szállítunk valamit, annak a terepen működnie kell”.
Azt a nézetet, hogy Ukrajnára nehéz tél vár, osztotta Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője is, aki szeptemberben azt mondta, hogy vezető ukrán tisztviselők számos alkalommal tárgyaltak a kérdésről, hozzátéve, hogy a helyi közösségeken is múlik, hogy az emberek áramot kapjanak.
Októberben Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter elismerte, hogy ha Oroszország tömeges csapásokat mér az energetikai infrastruktúrára, akkor „jelentős károkat okoznának az elektromos hálózatban”, ami áramkimaradásokat okozhat. Arra sürgette az embereket, hogy vásároljanak generátorokat és tegyenek más intézkedéseket az áramkimaradásokkal szembeni ellenálló képesség megerősítésére.
Korábban júliusban úgy becsülte, hogy az orosz támadások az összes áramtermelő létesítmény mintegy 50 százalékát megrongálták, némelyikük javíthatatlan.
Ajánló
Oroszország először 2022 októberében kezdett nagyszabású csapásokat mérni az ukrán energetikai infrastruktúrára, válaszul a stratégiai fontosságú krími híd elleni, általa „terrortámadásnak” nevezett merényletre. Bár ukrán tisztviselők kezdetben tagadták a részvételt, idén nyáron Vaszilij Maljuk, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője vállalta a felelősséget a támadásért.
