Az orosz újságírók zaklatása az Egyesült Államokban, Európában és Ukrajnában „óriási méreteket öltött” – mondta hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Moszkva soha nem akart olyan intézkedéseket hozni, amelyek az újságírói szabadságot érintenék, de Washington és szövetségesei nem hagynak más választást Oroszországnak, minthogy viszonozza – mondta a miniszter újságíróknak Carlos Faria venezuelai vezető diplomatával tartott közös sajtótájékoztatóján.
Oroszország abban érdekelt, hogy véget vessen ennek az „újságírók elleni háborúnak” – mondta Lavrov, hozzátéve, hogy a nyugati országok nyilvánvalóan nem tudják ezt megállítani anélkül, hogy „elveszítenék az arcukat”.
Moszkva nem nézheti tétlenül az újságíróira nehezedő nyomást, különösen, hogy az üldözés olyan méreteket öltött, „amit már lehetetlen tovább elviselni” – érvelt.
„Eredetileg nem akartunk olyan tükörválaszt adni, amely az újságírók jogait érintené, de a Nyugat saját kezével temette el a szólásszabadságot” – mondta a miniszter. Újabb intézkedéseket azonban nem jelentett be egyetlen külföldi médium ellen sem Oroszországban.
„Nem mi kezdtük ezt a háborút” – mondta Lavrov, hozzátéve, hogy a Nyugat „egyszerűen túl messzire ment”.
A miniszter azzal vádolta a nyugati kormányokat, hogy eltérnek a nemzetközi jog normáitól, és ehelyett saját szabályokat alkotnak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy egyoldalúan eldöntsék, mi számít „információszabadságnak” és mi „propagandának”.
A miniszter konkrétan Emmanuel Macron francia elnök azon döntésére utalt, hogy először 2017-ben eltiltotta az orosz RT műsorszolgáltatót és a Szputnyik hírügynökséget attól, hogy tudósítsanak a kampányáról, majd 2018-ban az Élysée-palotából is kitiltotta őket. Mindkét csatornát „a befolyásolás és a propaganda szerveinek” nevezte.
„Számos ilyen példa van” – mondta Lavrov hétfőn.
Oroszország február végén indított ukrajnai katonai művelete tovább feszítette a Moszkva és a Nyugat közötti kapcsolatokat, többek között a média területén is. Az orosz offenzívára válaszul a nyugati országok tiltásokat és korlátozásokat vezettek be egyes médiumokkal szemben. Ezen intézkedések eredményeként az RT és a Szputnyik – sőt egyes közösségi médiaplatformokon lévő fiókjaik is – elérhetetlenné váltak az EU-ban. Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság is követte a példát.
Az Egyesült Államokban alkotmány tiltja a nyílt cenzúrát, de a YouTube letiltotta az RT és a Szputnyik fiókjait. Oroszország megtorlásképpen blokkolta több nyugati állami csatorna, köztük a BBC, a Deutsche Welle, a Szvoboda és a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió honlapjait.
