Hivatalos magyarázatot vár Washingtontól Moszkva azokra a kijelentésekre, amelyeket Donald Trump amerikai elnök tett a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodással (INF) kapcsolatban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában.
Trump szombaton a nevadai Elkóban tett kampánylátogatása után jelentette be, hogy fel szándékozik mondani a nemzetközi szerződést.
Hétfőn és kedden Moszkvában tárgyal Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek tárgyalópartnerei Lavrov és Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára. A tervek között szerepel, hogy Boltont fogadja Vlagyimir Putyin elnök is.
Jevgenyij Anosin, az orosz nemzetbiztonsági tanács szóvivője közölte, hogy Patrusev és Bolton Moszkvában „a nemzetközi biztonsági és az orosz-amerikai biztonsági együttműködés kérdéseinek széles körét” vitatja meg.
A két tisztségviselő először augusztus 23-án Genfben találkozott egymással és megállapodott a kapcsolatok felújításáról két védelmi tárca, vezérkar és külügyminisztérium között. Bolton június végén járt már Moszkvában, előkészíteni az orosz-amerikai csúcsot.
Lavrov hétfőn közölte, hogy eddig csak az amerikai elnök szándéka felől hallott, arról nem tud, hogy Trump fel is mondta volna az INF-szerződést, vagy hogy Washington elindította volna a paktumból való kilépés eljárását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bármilyen csatornán keresztül kész a kapcsolatfelvételre Washingtonnal a helyzet tisztázása érdekében, és hogy Oroszország nem az amerikai szándékokból, hanem a döntésekből kiindulva fogja kialakítani álláspontját.
Az orosz diplomácia vezetője kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok nem lép vissza az INF-szerződésben és a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 egyezményben vállalt kötelezettségeitől.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta újságíróknak, hogy az INF-szerződés felmondására irányuló amerikai szándék aggodalmat kelt, mert egy ilyen lépés gyengítené a biztonságot a világban. Ő is arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington még nem indította be a szerződésből való kilépés hivatalos folyamatát.
Visszautasította az amerikai vádat, miszerint Oroszország megsérti a szerződést, és azt állította, hogy éppen az Egyesült Államok szegi meg a megállapodást. Kilátásba helyezte, hogy a szerződés amerikai felmondása esetén Moszkva, ha kell, lépéseket tesz a katonai egyensúly helyreállítása érdekében.
Az INF-szerződés – Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunó között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról -, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba.
Ajánló
A szerződés szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja a Washingtont, hogy a Lengyelországba és Románába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások. MTI
