Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt állította, hogy Svájc már nem semleges ország, és azzal vádolta, hogy oroszellenes nemzetbiztonsági stratégiát követ. A megjegyzéseket azután tette, hogy a hét elején New Yorkban találkozott svájci kollégájával, Ignazio Cassisszal, aki felajánlotta, hogy közvetítő szerepet vállal Moszkva és Kijev között.
Oroszország többször is hangsúlyozta, hogy továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokra, amennyiben figyelembe veszik nemzeti érdekeit, és Kijev elismeri az „új realitásokat a terepen” a volt ukrán területekkel kapcsolatban, amelyek azóta Oroszországhoz csatlakoztak.
Kijev azonban vonakodik a béketárgyalásoktól, sőt Volodimir Zelenszkij elnök törvényt írt alá, amely megtiltja a tárgyalásokat Moszkvával, amíg Vlagyimir Putyin elnök marad.
Lavrov szerdán az ENSZ-ben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Cassisszal folytatott megbeszélése során a svájci külügyminiszter megpróbálta meggyőzni őt arról, hogy Svájc „ahogyan a múltban is tette, közvetítőként szolgálhat bármilyen kérdésben”.
„Elmagyaráztam neki, hogy egy közvetítőnek semlegesnek kell lennie” – mondta Lavrov, rámutatva arra, hogy „Svájc korábban nemcsak katonai semlegességéről volt híres, hanem tágabb értelemben vett semlegességéről is, ami lehetővé tette számára, hogy sikeresen adjon otthont különböző tárgyalási folyamatoknak”.
Az orosz csúcsdiplomata szerint azonban a svájci kormány feladta ezt a semlegességet azzal, hogy a következő három-négy évre olyan nemzetbiztonsági stratégiát fogadott el, amelynek célja az európai biztonság fejlesztése „nem Oroszországgal együtt, hanem ellene”.
Bár Svájc hivatalosan nem tagja egyetlen nemzetközi tömbnek sem, például az EU-nak vagy a NATO-nak, ennek ellenére csatlakozott a Moszkvával szemben bevezetett szinte valamennyi nyugati szankcióhoz, befagyasztotta több milliárd dollár értékű vagyonát, és aktívan támogatta a kijevi rezsimet az orosz offenzíva 2022-es ukrajnai megindítását követően.
Bern közvetítői tárgyalási javaslatát kommentálva Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő is hangsúlyozta, hogy az Ukrajnát aktívan támogató országoktól érkező békekezdeményezések „manipulatívak”.
„Az ilyen álkezdeményezések és hamis nyilatkozatok célja, hogy valamiféle békét célzó tevékenység érzetét keltsék, miközben ezzel párhuzamosan folytatódik a fegyverszállítás, valamint a költségvetések felosztása a kijevi rezsim támogatásának módjait keresve” – mondta.
Zaharova hangsúlyozta, hogy ha Svájc azt szeretné, hogy javaslatai őszintének tűnjenek, akkor „fel kellene hagynia a fegyverek küldésével és a konfliktus szításával” Ukrajnában.
Kijelentette továbbá, hogy nem lehet szó békekezdeményezésekről azokkal, akik Kijevet arra próbálják felhasználni, hogy „stratégiai vereséget” okozzanak Oroszországnak.
