Teljességgel törvénytelenek az Egyesült Államok szankciói Iránnal szemben – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Madridban, miután megbeszélést folytatott spanyol kollégájával.
A találkozó utáni közös sajtótájékoztatón az orosz miniszter elfogadhatatlannak nevezte az olyan párbeszédet, amely „az ultimátumok nyelvét használja”.
„Egy új és súlyos hiba” – fogalmazott a szankciókkal kapcsolatban Josep Borrell spanyol külügyminiszter maga is elutasítva az ultimátumokat és egyoldalú követeléseket.
„A velem vagy ellenem egy másik korszakhoz tartozik” – jegyezte meg a spanyol politikus.
A sajtótájékoztatón Szergej Lavrov visszautasította azokat a vádakat miszerint országa beleavatkozott volna az Egyesült Államokban zajló félidős választásokba, ahogy azt is, hogy korábban ilyet tett volna például a katalán függetlenségi törekvések esetében.
Josep Borrell ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: sosem állították, hogy az orosz kormánytól származott volna a tavaly alkotmányellenesen megrendezett katalán referendummal kapcsolatos dezinformálás, azt azonban igaznak nevezte, hogy egyes orosz sajtóorgánumok álhíreket terjesztettek.
A spanyol politikus egyúttal nyilvánosan mondott köszönetet, hogy Oroszország támogatja Spanyolország szuverenitását és területi integritását a független katalán köztársasági törekvésekkel szemben.
„Két elv, amelyet Spanyolország Ukrajna és a Krím esetében is védelmez, ahogy az Európai Unió is” – jegyezte meg.
Ajánló
A két külügyminiszter megállapodott abban, hogy létrehoznak egy kiberbiztonsági csoportot, amely egyebek mellett az internetes álhírek (fake news) terjesztését vizsgálná és elemezné, azért, hogy így megakadályozzák a „jövőbeli súrlódásokat”, és ehhez számítanak más országok csatlakozására is.
Mindketten szükségesnek ítélték a párbeszédet Moszkva és az Európai Unió közötti viszony rendezéséhez.
Spanyolország az egyik legnagyobb károsultja az unió szankciókra adott orosz válaszintézkedéseknek
A spanyol külügyminiszter szerint Spanyolország az egyik legnagyobb károsultja az unió szankciókra adott orosz válaszintézkedéseknek, ezért „bárki másnál jobban” kívánja a kapcsolatok normalizálását, és azon fog dolgozni, hogy Oroszország visszatérhessen az Európa Tanácsba, amelynek parlamenti közgyűlésében 2014-ben függesztették fel szavazati jogát a Krím-félsziget annektálása miatt.
Szergej Lavrov szerint Spanyolország azon európai országok között van, amelyek megértik a „rendellenes helyzetet” Moszkva és az EU között, egyúttal sajnálatát fejezte ki a unió hallgatása miatt az orosz anyanyelvűek elleni „diszkriminatív” ukrán törvényekkel kapcsolatban.
Az orosz politikus újságírói kérdésre válaszolva aggodalmának adott hangot a Norvégiában, mint mondta, gyakorlatilag az orosz határon zajló NATO-hadgyakorlat miatt, csakúgy mint a balti államokbeli, valamint a lengyelországi és a romániai katonai aktivitás miatt.
Az orosz diplomácia vezetője utoljára négy éve járt hivatalos látogatáson a dél-európai országban. Mostani útján elsőként VI. Fülöp spanyol király fogadta.
A találkozó elsődleges célja a spanyol-orosz kapcsolatok elmélyítése, meglévő együttműködéseinek fokozása.
Ennek részeként újabb kétéves megállapodást írtak alá a két ország külügyminisztériumai közötti politikai konzultációk folytatásáról.
A megbeszélésen fontos szerepet kaptak a gazdasági és kereskedelmi összeköttetések. Ezen a területen működik egy kormányközi bizottság is, amely öt munkacsoportban dolgozik: a beruházások, az űrkutatás, az energia, a szállítmányozás és a turizmus területén.
A spanyol-orosz kormányközi bizottság kétévente tartja megbeszéléseit, a soron következő Madridban lesz 2019-ben.
