Az orosz hadsereg több tucatnyi zsoldost ölt meg Ukrajnában nagy pontosságú csapásokban – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Közölték, hogy az orosz légierő a zsoldosok egyik állomáshelyét találta el Harkov körzetében.
„Több mint 100 lengyel, valamint német fegyveres halt meg és több mint 50-en megsebesültek” – állt a közleményben.
A védelmi minisztérium szerint a 63. ukrán gépesített dandár harcálláspontjaira mért orosz légicsapások következtében Herszon térségben az egység 105. és 107. zászlóalja több mint 160 harcost vesztett.
Eközben a Donyecki Népköztársaságban (DNR) a 66. ukrán gépesített dandár állásait ért tüzérségi támadás „az egység harmadik zászlóaljának személyi állományának több mint 70 százalékát” megsemmisítette. Egy másik nagy pontosságú csapás Vuhledar, Vodyane és Dobrovolje települések közelében, a DNR-ben, amelyet az 53. gépesített és a 68. gyalogosdandár ellen hajtottak végre, több mint 260 harcossal végzett.
Augusztus elején a minisztérium azt állította, hogy felszámolt „több mint 80 külföldi zsoldost és 11 speciális felszereléssel rendelkező egységet”, amelyek az ukrán „nemzetközi légió” részét képezték Délkelet-Ukrajnában.
Korábban a minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy február 24-e óta több mint 60 országból több mint 7100 zsoldos érkezett Ukrajnába. A hadsereg azt állítja, hogy aktívan ellenőrzi a külföldi harcosokat és szakembereket, megjegyezve, hogy augusztus elejére 2190-re csökkent a számuk.
Áprilisban azonban Igor Konasenkov, a védelmi minisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a külföldi zsoldosok Ukrajnában legfeljebb „hosszú börtönbüntetésre” számíthatnak. Júniusban azt is megjegyezte, hogy bár több százan haltak meg orosz nagy hatótávolságú precíziós fegyverek miatt „röviddel az érkezésük után”, a külföldi harcosok többségét „az alacsony szintű kiképzés és a valódi harci tapasztalat hiánya miatt” likvidálták.
Ami a saját veszteségeit illeti, Moszkva március óta nem frissítette a számokat, amikor 1351 elesett és 3825 sebesült katonáról számolt be.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
