Lengyelország három-tíz éven belül katonai konfliktusba kerülhet Oroszországgal – mondta Marcin Ociepa védelmi miniszterhelyettes a DGP című lengyel lapnak adott, szerdán megjelent interjúban. Varsónak szüksége lenne a feltételezett háborúig hátralévő időre, hogy minél több fegyvert szerezzen be – tette hozzá.
„Komoly kockázata van egy Oroszországgal vívott háborúnak” – mondta Ociepa, hozzátéve, hogy ennek az esetleges háborúnak az időzítése attól függ, „hogyan ér véget az ukrajnai konfliktus”. A tisztviselő szerint ez végső soron attól függne, hogy „hány évre lesz szüksége Oroszországnak ahhoz, hogy újjáépítse katonai potenciálját”. Nem nevezett meg további tényezőket, amelyek növelnék vagy csökkentenék a konfliktus kockázatát.
Ociepa a kérdést akkor vetette fel, amikor leírta azt a „geopolitikai valóságot”, amely állítólag arra kényszeríti Lengyelországot, hogy gyorsan növelje saját védelmi potenciálját.
„Ezt az időt a lengyel hadsereg maximális újrafegyverzésére kell felhasználnunk” – mondta a lapnak, miközben megvédte a lengyel média által „rekordnak” nevezett védelmi költségvetést, amelyet bizonyos „meghatározatlan” többletkiadásokkal egészítettek ki.
Lengyelország jövő évi állami költségvetés-tervezete rekordösszegű, 97 milliárd zloty (20,52 milliárd dollár) kiadást irányoz elő a fegyveres erőknek – jelentette a lengyel PAP hírügynökség. A hadsereg korszerűsítésére szánt további források egy részét a lengyel állami bank, a BGK által kezelt, költségvetésen kívüli Fegyveres Erők Támogatási Alapján keresztül teremtenék elő – tette hozzá.
A lengyel kormány közleménye szerint a tavaly tavasszal létrehozott alap „adományokat” fogad el mindenkitől, aki hajlandó „hozzájárulni” Lengyelország védelméhez.
Ociepa szerint az alap összege mintegy 30-40 milliárd zloty (6,36-8,48 milliárd dollár) lehet. A pontos összeg egyelőre „meghatározatlan”, mivel az a „pénzügyi piacoktól” függne – tette hozzá.
Ajánló
Varsó már jó ideje felhívja a figyelmet az állítólagos orosz fenyegetésre. Moszkva ukrajnai katonai műveletének február végi megindítása óta Lengyelország a balti államokkal együtt erre az állítólagos fenyegetésre hivatkozva további katonai támogatást kér az Egyesült Államoktól és a NATO-tól.
Moszkva eközben kitart amellett, hogy a NATO a határai felé történő terjeszkedése volt az ukrajnai offenzíva egyik oka.
Szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azzal védte a blokk Kijevnek nyújtott katonai segítségét, hogy ha sikerrel jár Ukrajnában, Oroszország „a NATO-szövetségesek elleni támadást” kockáztathat. Lengyelország a konfliktus kezdete óta Kijev egyik leghatározottabb támogatója, és a Moszkvával való kapcsolatokban is kemény álláspontot képvisel. Legutóbb az orosz állampolgároknak szóló vízumkiadást szüntette meg, és egyike volt azoknak az EU-tagoknak, amelyek az oroszok számára a blokk egészére kiterjedő vízumtilalmat szorgalmaztak. Varsó volt aki elsőként szólította fel az EU-t, hogy tiltsák be az orosz szén, gáz és olajimportot.
