Moldova nem adott át Ukrajnának egyetlen hadkötelest sem, és a jövőben sem tervezi ezt – közölte Igor Zaharov, az ország külügyminisztériumi szóvivője szerdán a Moldovai Rádióval.
Erre nincs jogi mechanizmus – magyarázta Zaharov -, mivel a két ország között „nincs és nem is volt megállapodás a hadi korú személyek kiadatásáról”.
„A mai napig egyetlen olyan állampolgárt sem adtak és nem is fognak kiadni Ukrajnának, aki elérte a hadköteles korhatárt, vagy aki a közeljövőben eléri azt” – mondta, hozzátéve, hogy Kijev eddig még ilyen kérést sem nyújtott be.
Több mint 850 ezer ukrán menekült Moldovába a Kijev és Moszkva között zajló ellenségeskedések közepette. Túlnyomó többségük továbbvándorolt más uniós tagállamokba, és becslések szerint csak 80 ezren maradtak az országban.
Az ukrán hatóságok többször is felvetették, hogy valahogyan vissza kellene szerezni külföldről a katonaköteles korú személyeket. Augusztusban Volodimir Zelenszkij elnök kormánypártjának egyik vezető törvényhozója, David Arahamia azt mondta, hogy Kijev megpróbálhatná elérni a behívottak kiadatását az EU-tól.
„A bűnüldöző hatóságaink a világ nagyjából bármelyik országában kiadatási kérelmet nyújthatnak be ilyen emberek ellen, kivéve Oroszországot. Mi fog történni azokkal az emberekkel, akik ezt megtették? Bíróság elé kerülnek … megvesztegetés, okirat-hamisítás és mozgósítás-kikerülés miatt” – mondta akkor a törvényhozó.
Több uniós állam, köztük Németország, Ausztria, Magyarország és Csehorság még csak fontolóra sem vette az ukránok kiadatását, arra hivatkozva, hogy az általuk befogadott embereket menekültként kezelték, és nem szabadna büntetni őket a behívók megkerülése miatt.
Ajánló
Eddig az ukrán hatóságok a konfliktus tavaly februári kezdete óta több mint 8200 büntetőeljárást indítottak a behívók megkerülése miatt – jelentette a helyi média e hónap elején.
A behívókikerüléssel kapcsolatos probléma nagyságrendje azonban széles körben úgy vélik, hogy ennél jóval nagyobb, és kijevi tisztviselők többször hangot adtak az üggyel kapcsolatos aggodalmuknak. Október közepén Natalja Kalmikova védelmi miniszterhelyettes azt állította, hogy „több tíz-, százezer ember” kerülte ki a katonai behívót.
