Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország nem hivatkozhat a semleges közvetítő szerepére az ukrajnai békefolyamatban, mivel érintettek az Oroszországgal fennálló konfliktusban – közölte az orosz külügyminisztérium.
Így kommentálták a müncheni biztonsági konferencia korábbi vezetőjének, Wolfgang Ischingernek azt a javaslatát, hogy hozzanak létre egy kapcsolattartó csoportot Ukrajnával kapcsolatban a „békefolyamat elindítására”. Ebben szerinte Washingtonnak, Londonnak, Párizsnak és Berlinnek kellene részt vennie.
„Hivatalosan semmit sem tudunk erről a kezdeményezésről. <…> Ischinger ötlete azonban jogos kérdéseket vet fel. Először is azért, mert mind a négy említett ország maga is részese az Oroszországgal fennálló konfliktusnak, amely Ukrajna területén folytatódik” – közölte a külügyminisztérium, pontosítva, hogy a sajtóból értesültek a javaslatról.
A minisztérium megjegyezte, hogy ezek az országok fegyvereket és zsoldosokat szállítanak Ukrajnának, hírszerzéssel látják el az ukrán fegyveres erőket és ukrán katonákat képeznek ki. Emellett szankciókat vezettek be Oroszország ellen, zárolták külföldi vagyonát, bíróságot hoznak létre a vezetés megbüntetésére, és megzsarolták a partner országokat, megtiltva nekik, hogy együttműködjenek Moszkvával.
„Ezek az országok támogatják Zelenszkij álbéke-kezdeményezéseit, amelyek a realitásoktól elrugaszkodott ultimátumok országunk kapitulálására” – hangsúlyozták az ügynökség beszélgetőpartnerei.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy ezek az országok már akkor lejáratták magukat, amikor támogatták az alkotmányellenes kijevi államcsínyt, és a minszki megállapodások szabotálásába bocsátkoztak.
„Ezekkel a megközelítésekkel az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nem állíthatják, hogy semleges közvetítőként indítják el a békefolyamatot. Nem érdekeltek a válság megoldásában, és mindent megtesznek azért, hogy minél tovább elhúzódjon a konfrontáció” – tette hozzá a külügyminisztérium.
Moszkva úgy véli, hogy a konfliktus valóban átfogó, igazságos és fenntartható rendezése csak az ellenségeskedések és a nyugati fegyverszállítások beszüntetése, az új területi realitások elismerése, Ukrajna demilitarizálása és denacionalizálása, semleges és el nem kötelezett státusának megerősítése, a szankciók feloldása, az Oroszország elleni perek visszavonása, az orosz nyelv státusának helyreállítása, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, valamint baráti kapcsolatok kialakítása Oroszországgal és más Ukrajnával szomszédos országokkal.
„Sajnos semmi ilyesmit nem ajánlanak fel a magukat közvetítőnek mondó nyugati országok” – állapították meg a diplomaták.
Oroszország többször is kijelentette, hogy kész tárgyalni Kijevvel, annak ellenére, hogy az ukrán hatóságok önmaga által elrendelt tilalmat vezettek be. Ugyanakkor a nyugati országok folyamatosan arról beszélnek, hogy folytatni kell a katonai műveleteket és növelni kell a fegyverszállításokat. A Kreml erre azt válaszolta, hogy a katonai segítség csak meghosszabbítja az ukrán nép szenvedését. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint a különleges művelet céljait el fogják érni, jövője és sikere nem kétséges.
