Ukrajna irreális követelései állnak a béketárgyalások útjában – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Megjegyzéseivel a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök közötti telefonbeszélgetésre vonatkozó kérdésre válaszolt.
A vezetők szerdán beszéltek először azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában katonai műveletet indított a szomszédos államban.
Zaharova dicsérte Peking erőfeszítéseit, hogy segítsen az érdemi tárgyalások újraindításában. Azt mondta, hogy a békéhez vezető útra vonatkozó orosz és kínai elképzelések „nagyjából összhangban vannak” egymással. „A probléma nem a jó tervek hiánya” – mondta Zaharova.
A kijevi rezsim eddig nem volt fogékony semmilyen ésszerű kezdeményezésre, amely az ukrán válság politikai és diplomáciai rendezését célozta volna. Alkalmi beleegyezését a tárgyalások lefolytatására nyilvánvalóan irreális követeléseket tartalmazó ultimátumokhoz köti.
A szóvivő Kijevet hibáztatta a tárgyalások esetleges megszakadásáért tavaly tavasszal, amikor orosz és ukrán csapatok több fordulós megbeszélést tartottak. Kijev eközben többször is kijelentette, hogy a tárgyalások csak azután folytatódhatnak, hogy Oroszország feladja a nemrég bekebelezett területeit. Moszkva elfogadhatatlannak nevezte ezeket a követeléseket.
A Krím a 2014-es kijevi puccsot követően szavazott Ukrajna elhagyásáról és az újraegyesülésre Oroszországgal. A Donyecki és a Luganszki Népköztársaság, valamint a Herszon és Zaporozsjei terület ugyanezt tette, miután szeptemberben népszavazást tartottak a kérdésben.
Októberben Zelenszkij aláírt egy rendeletet, amely kimondta, hogy „lehetetlen” tárgyalásokat folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Ajánló
Peking, amely februárban 12 pontos útitervet mutatott be az ukrajnai béke érdekében, fenntartja, hogy a konfliktus csak párbeszéd útján szűnhet meg. Kína – sok nyugati országgal ellentétben – szintén elutasította, hogy elítélje Oroszországot.
Kína szerdán kinevezte Li Hui diplomatát az Ukrajnába és „más országokba” küldött különmegbízottjává. Hszi azt mondta, hogy a követ feladata lesz „mélyreható kommunikációt folytatni minden féllel az ukrajnai válság politikai rendezéséről”. Li 2009 és 2019 között Kína moszkvai nagykövete volt.
Zelenszkij eközben Pavel Rjabkin volt stratégiai ipari minisztert nevezte ki az ország új kínai nagykövetének.
