Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítségre van szükség ahhoz, hogy a lehető legrövidebb időn belül béke legyen a kelet-európai országban. Azt állította, hogy Oroszország csak akkor fog beleegyezni a béketárgyalásokba, ha olyan helyzetbe kerül, amelyben katonailag nem tudja elérni céljait.
A DPA német hírügynökségnek adott interjúban, amelynek egyes részeit pénteken hozták nyilvánosságra, Stoltenberg azt mondta:
„Paradoxnak hangozhat, de Ukrajna katonai támogatása a leggyorsabb út a békéhez”.
A nyugati katonai szövetség vezetője azt állította, hogy a konfliktus lezárásához Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra a következtetésre kell jutnia, hogy erői nem képesek elfoglalni Ukrajnát. A Kreml csak ezután lenne hajlandó tárgyalni a rendezésről.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva „senkivel sem fog tárgyalni” a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által korábban javasolt feltételek mellett.
A Zelenszkij által felvetett tízpontos „békeformula” az orosz csapatok kivonását irányozza elő a Krímről, a Donyecki, Luganszki, Zaporozsjei és Herszon régióból, amelyeket Kijev és Moszkva egyaránt saját területük részének tekint.
Lavrov elfogadhatatlannak minősítette a tervet, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Kreml nem utasította el elvből a tárgyalásokat Ukrajnával. Hozzátette azonban, hogy Kijevnek először el kell ismernie az új valóságot a helyszínen.
Ajánló
Stoltenberg legutóbbi interjújában az orosz terület mélyén lévő katonai célpontok ellen a közelmúltban végrehajtott ukrán csapások védelmében is felszólalt. Úgy érvelt, hogy „minden országnak joga van megvédeni magát”, és ragaszkodott ahhoz, hogy a támadások indokoltak voltak.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna kapjon-e közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat, Stoltenberg elárulta, hogy egyes NATO-tagállamok és Ukrajna párbeszédet folytatnak konkrét rendszerekről, amelyeket nem volt hajlandó megnevezni. Arra is rámutatott, hogy a katonai blokk több tagja már szállított Kijevnek nagyobb hatótávolságú fegyverrendszereket, például amerikai gyártmányú M142 HIMARS rakéta-sorozatvető rendszereket és drónokat.
Csütörtök este Joe Biden amerikai elnök aláírta a hatalmas, 1,7 billió dolláros költségvetési törvényt, amely 45 milliárd dollárt különít el „kulcsfontosságú segítségre Ukrajnának”. Ebből az összegből 9 milliárd dollár közvetlenül az ukrán hadsereg kiképzésére és felszerelésére megy.
Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugati fegyverszállítások csak a konfliktus elhúzódását szolgálják, és figyelmezteti Ukrajna támogatóit, hogy ezek a szállítmányok potenciálisan Oroszország és a NATO közötti teljes körű katonai összecsapáshoz vezethetnek.
