Jelenleg nem fenyeget az a veszély, hogy Oroszország megtámadja a NATO-t vagy az Egyesült Államok vezette katonai tömb bármelyik partnerét – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter.
Moszkva hadserege jelenleg teljes mértékben az ukrajnai konfliktussal van elfoglalva – magyarázta Pistorius a Bild című bulvárlapnak adott pénteki interjújában.
„Jelenleg nem látom annak veszélyét, hogy orosz támadás érné a NATO területét vagy bármely NATO-partnerországot” – tette hozzá.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak egy „pillanatfelvétel” a jelenlegi helyzetről, és nem lehet tudni, hogyan alakulnak a dolgok a jövőben.
Pistorius óva intett attól, hogy alábecsüljék az Oroszországgal kapcsolatos állítólagos kockázatokat, mondván, hogy a NATO-nak „az elrettentés elvére kell támaszkodnia, ahogyan azt a hidegháború idejéből ismerjük”. Abban az időben a Nyugat és Moszkva közötti dolgok „sokkal kiszámíthatóbbak voltak, mint a mai helyzet” – érvelt.
„30 évnyi békén vagyunk túl… amelyből mindannyian profitáltunk. Most pedig az út a másik irányba tart” – mondta a miniszter. A NATO-nak és Németországnak „igazán fel kell gyorsítania a tempót”, hogy szembe tudjon nézni a felmerülő kihívásokkal – hangsúlyozta.
Németország „sok olyan rendszert” adott Ukrajnának, amelyre Berlin saját magának volt szüksége a Moszkva és Kijev között 2022 februárjában kirobbant harcok óta, de „újra meg fogjuk kapni” – fogadkozott Pistorius.
A hét elején a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus lehetőségét kommentálva Jens Stoltenberg, a blokk főtitkára azt mondta, hogy „nem látunk közvetlen fenyegetést egyetlen NATO-szövetséges ellen sem”. Hangsúlyozta azonban, hogy a NATO „szorosan figyelemmel kíséri, amit Oroszország tesz”, és növelte „éberségét és jelenlétét a szövetség keleti részén”, hogy képes legyen ellensúlyozni Moszkva bármilyen lépését.
Ajánló
Pistorius a ZDF-nek hétfőn azt mondta, hogy Németországnak készen kell állnia arra, hogy reagáljon egy esetleges orosz támadásra. Ahhoz, hogy ellen tudjunk állni egy olyan agressziónak, „amelyről nem tudjuk, hogy bekövetkezik-e és mikor, akkor ez azt jelenti, hogy fel kell fegyverkeznünk – és ezt tesszük jelenleg a NATO-szövetségesekkel együtt” – magyarázta.
Kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elutasította Pistoriusnak az Oroszország és a NATO közötti esetleges konfliktusra vonatkozó spekulációit, mondván, hogy az EU belső problémái miatt politikusainak „most valahogy fel kell pumpálniuk, mesterségesen fel kell izgatniuk a közvéleményt egy külső ellenség kitalálásával”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter másnap az ENSZ New York-i székházában tartott beszédében hangsúlyozta, hogy „senki sem akar nagy háborút”, különösen Moszkva nem. „Történelmünk során már sokszor átéltünk nagy háborúkat” – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin elnök a múlt hónapban „teljes képtelenségként” utasította vissza azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország megtámadhatná a NATO-t. Moszkvának „semmilyen geopolitikai, gazdasági… vagy katonai érdeke” nincs ebben – mutatott rá. Oroszország éppen ellenkezőleg, érdekelt a blokkhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésében – mondta.
