Németország vörös vonalat lépett át Oroszországgal szemben azzal, hogy fegyvereket küldött Ukrajnának – jelentette ki hétfőn Moszkva berlini nagykövete. A döntés aláássa a második világháború vége és a Szovjetunió náci lerohanása óta eltelt évtizedek megbékélését – tette hozzá a diplomata.
„Maga a tény, hogy az ukrán rezsimnek német gyártmányú halált okozó fegyvereket szállítanak, amelyeket nemcsak az orosz katonák, hanem a Donbassz civil lakosság ellen is használnak, átlépi a vörös vonalat” – mondta Szergej Necsajev nagykövet az Izvesztyija című napilapnak adott interjújában.
Hozzátette, hogy Berlinnek ezt jobban kellett volna tudnia, „tekintettel arra az erkölcsi és történelmi felelősségre, amelyet Németország a náci bűnök miatt visel népünk előtt”.
„Átlépték a Rubicont” – jelentette ki Necsajev, egy olyan kifejezéssel élve, amely azt jelenti, hogy átlépték azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút.
Berlin elvetette azt a régóta fennálló politikáját, hogy nem küld fegyvereket fegyveres konfliktus övezetébe, hogy csatlakozzon az Egyesült Államokhoz és más NATO-szövetségesekhez, és fegyvereket biztosítson Ukrajnának. A német kormány szerint erkölcsi kötelessége támogatni Kijevet, hogy az meg tudja védeni magát Oroszországgal szemben.
Németország csatlakozott az EU azon törekvéséhez is, hogy a tagállamok gazdaságát függetlenítsék Oroszország gazdaságától. A német vállalkozások öt évtizede, a Szovjetunió összeomlása előtt óta az olcsó orosz földgázra támaszkodnak.
Ajánló
A német kormány „egyoldalúan cselekedett, hogy lerombolja a kétoldalú kapcsolatokat [Oroszországgal], amelyek egyedülállóan kiterjedtek és mélyek voltak, és évtizedek alatt épültek ki” – jegyezte meg az orosz nagykövet. „Lényegében nemzetünk és népeink háború utáni megbékélését erodálják” – mondta Necsajev.
A diplomata szerint az ukrajnai konfliktus miatt Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozások a közüzemi számlák meredek emelkedéséhez, a fogyasztói árak ugrásszerű növekedéséhez és a reáljövedelmek csökkenéséhez vezettek Németországban.
Necsajev szerint a Moszkva elleni „szankcióháborút” egyre inkább úgy látják Németországban, hogy „lábon lövik magukat”, amely már eddig is tiltakozásokkal szembesült a megélhetési válság miatt. A nagykövet megjegyezte, hogy Oroszországnak nem okoz örömet látni a károkat, még akkor sem, ha Berlin saját magát hibáztathatja érte.
„Úgy véljük, hogy a jelenleg zajló folyamatok Németország belügye, amelybe mi nem avatkozunk bele” – mondta. „És természetesen nem szokásunk nagyképű kioktatásokat tartani, amilyeneket a Nyugat állandóan tart az oroszokról”.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
