A nemzetközi média által üldözött és hazájában az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt gyűlölt Gerhard Schröder volt német kancellár ragaszkodik ahhoz, hogy Németországnak szüksége van Oroszország hatalmas energiaforrására ipari erejének fenntartásához.
Miközben Németország jelenlegi vezetői elhatárolódnak a moszkvai olaj- és gázimport embargójára vonatkozó felhívásoktól, a New York Times szombaton interjút közölt Schröderrel, az ország volt kancellárjával, aki felügyelte az első Északi Áramlat gázvezeték megépítését, és később több orosz energetikai vállalatnak is tanácsadója volt.
Schröder, aki személyesen is közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, odahaza éles bírálatokkal szembesült a Németország orosz gáztól való függőségének elősegítésében játszott szerepe miatt (bár utódja, Angela Merkel sem volt hajlandó csökkenteni ezt a függőséget). Kedvenc futballcsapata, a Borussia Dortmund követelte tőle, hogy ítélje el Putyint, egykori szociáldemokrata párti kollégái pedig a kizárását követelték, és lemondott szülővárosa, Hannover díszpolgárságáról, mielőtt a város megfoszthatta volna a címet tőle.
Az utolsó volt német kancellár, akitől megfosztották Hannover díszpolgárságát, az Adolf Hitler volt – számolt be a Times.
Schröder azonban kitart amellett, hogy Oroszországnak és Németországnak szüksége van egymásra.
„Nekik azért kell az olaj és a gáz, hogy finanszírozzák a költségvetésüket. Nekünk pedig olajra és gázra van szükségünk a fűtéshez és a gazdaság fenntartásához” – jelentette ki.
Egy olyan országot, mint Oroszország, nem lehet hosszú távon sem politikailag, sem gazdaságilag elszigetelni.
„A német iparnak szüksége van azokra a nyersanyagokra, amelyekkel Oroszország rendelkezik. Nemcsak olajra és gázra, hanem ritkaföldfémekre is. Ezek pedig olyan nyersanyagok, amelyeket nem lehet egyszerűen helyettesíteni” – tette hozzá Schröder.
Ezzel a nézettel nincs egyedül. Míg Merkel dacolva az USA szankciókkal történő fenyegetéseivel, előrehaladt az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésével, a jelenlegi SPD vezette kormány az Ukrajna elleni orosz offenzíva után néhány nappal leállította a majdnem befejezett projektet. Ugyanez a kormány Németország három megmaradt atomerőművének bezárását sürgette, a berlini vezetők azonban felismerték, hogy orosz energia nélkül Németország gazdasága összeomolhat.
Ajánló
„Egyáltalán nem látom, hogy egy gázembargó véget vetne a háborúnak” – mondta Olaf Scholz kancellár a Der Spiegel című német hetilapnak pénteken.
„El akarunk kerülni egy drámai gazdasági válságot, munkahelyek millióinak elvesztését és olyan gyárakat, amelyek soha többé nem nyitnának ki. Ez súlyos következményekkel járna országunkra, egész Európára nézve, és súlyosan érintené Ukrajna újjáépítésének finanszírozását is”.”
A német iparosok hasonló álláspontot képviseltek. A BASF, a világ legnagyobb vegyipari vállalata néhány hete arra figyelmeztetett, hogy leállítja a termelést, ha megszakad az Oroszországból érkező gázimport. A Német Iparszövetség vezetője szintén kijelentette, hogy egy gázembargó „ipari hálózataink gyakorlatilag összeomlásához” vezetne.
A gáz gyakran a legtöbbet emlegetett árucikk, amikor Berlin és Moszkva energetikai kapcsolatáról van szó, tekintettel arra, hogy Németország földgázkészletének több mint felét Oroszországból importálja. Németország azonban importált kőolajának több mint egyharmadát is Oroszországtól kapja, és az EU jelenleg ahhoz közeledik, hogy betiltsa ezt a létfontosságú importot, Németország tiltakozásának ellenére.
„Olajimportunk egyharmada Oroszországból származik” – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter a múlt hónapban a Bild című lap videócsatornájának. „Ha ezeket azonnal leállítanánk, akkor holnap már nem tudnánk közlekedni Németországban”. Azóta azonban módosította álláspontját, és támogatta a fokozatos olaj- és gázkitiltást az országból.
Ajánló
Miközben a német kormány azt mondja a lakosságnak, hogy vegyék le a termosztátokat és zuhanyozzanak rövidebb ideig, hogy valahogy megbüntessék Putyint, Schröder a Timesnak hangsúlyozta, hogy egy teljes energiaembargó „nem fog megtörténni”.
„Amikor ennek a háborúnak vége lesz” – szögezte le – „vissza kell térnünk a megállapodásokhoz Oroszországgal. Mindig ezt tesszük”.
