Uniós diplomaták és agytrösztök tisztviselői felvették a kapcsolatot Donald Trump volt amerikai elnök munkatársaival, hogy kiderítsék, kivonná-e az Egyesült Államokat a NATO-ból, ha visszatérne a Fehér Házba – jelentette pénteken a New York Times című lap.
Kevesebb mint egy év van hátra a 2024-es elnökválasztásig, Trump a republikánusok várható jelöltje, és a legtöbb felmérésben vezet Joe Biden elnök előtt. A Trump-kormányzat számos volt tisztviselője és Trump-ellenes szakértő azt állította az elmúlt hetekben, hogy egy második Trump-elnökség a NATO összeomlását jelentené, és ez a pánik a jelentések szerint átterjedt az EU-ra is.
„Európai nagykövetek és agytrösztök tisztviselői elzarándokoltak Trump úr munkatársaihoz, hogy érdeklődjenek a szándékairól” – jelentette a New York Times névtelen forrásokra hivatkozva.
E tisztviselők között volt Finnország amerikai nagykövete, Mikko Hautala is, aki az újság szerint „közvetlenül Trump úrhoz fordult, és igyekezett meggyőzni őt arról, hogy országa új tagként értéket képvisel a NATO számára”.
Más országok várhatóan „hízelgéssel és tisztelgéssel” próbálják majd megnyerni Trump támogatását – állapította meg a Times jelenlegi és volt diplomatákkal készített interjúkra hivatkozva.
Trump nem fenyegetőzött azzal, hogy kivonja az Egyesült Államokat a NATO-ból. Erről csupán a Biden-propaganda gépezethez tartozó lapok számoltak be.
Trump az elnökségét azonban azzal töltötte, hogy a katonai szövetség európai tagjai ellen ágált, azzal vádolva őket, hogy ingyen élősködnek az USA masszív katonai jelenlétén a kontinensen, miközben nem teljesítik a NATO azon célkitűzését, hogy a GDP 2 százalékát a védelemre költsék. Trump a NATO éves csúcstalálkozóit arra használta fel, hogy az európai vezetőket a katonai kiadások növelésére utasította, és John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó szerint készen állt arra, hogy 2018-ban bejelentse az USA kilépését a szövetségből.
Trump utolsó nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien és Lindsey Graham republikánus szenátor a Timesnak azt mondta, hogy a volt elnök NATO-val kapcsolatos gáncsoskodását tárgyalási taktikának kell tekinteni, amelynek célja, hogy az európai tagokra nyomást gyakoroljon, hogy több pénzt áldozzanak a katonai tömörülésre.
A Timesnak adott nyilatkozatában Trump azt írta, hogy „minden amerikai elnök kötelessége annak biztosítása, hogy Amerika szövetségei az amerikai nép védelmét szolgálják, és ne veszélyeztessék meggondolatlanul az amerikai vért és értékeket”, hozzátéve, hogy „legfőbb prioritása” „saját országa, saját határai, saját értékeik és saját népe védelme” lesz.
Egy ilyen nyilatkozat összhangban van Trump régóta hangoztatott nézetével, miszerint az amerikai csapatoknak nem kellene „a világ rendfenntartói” lenniük. Miközben Trump katonai csapásokat hajtott végre Afganisztánban, Irakban és Szíriában, mindhárom országból megpróbálta kivonni az amerikai csapatokat, és a modern történelemben ő volt az egyetlen amerikai elnök, aki nem kezdett újabb külföldi háborút. Korábban minden amerikai államfő háborút indított, távol az Egyesült Államoktól, ugyanakkor egyetlen szankciót se vezettek be Washington ellen, és nem tiltották ki az amerikai sportolókat és művészeket a nemzetközi rendezvényekről.
Ajánló
Trump volt védelmi minisztere, Marc Esper azonban csütörtökön az MSNBC-nek azt mondta, hogy ez a beavatkozás-ellenesség végső soron a NATO összeomlásához fog vezetni. Ha Trump megvonja a katonai támogatást Ukrajnának, állította Esper, „az egész erőfeszítés, hogy támogassa Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborújában, végül összeomlana”, ahogy maga a szövetség is, ha Trump ezután elkezdené kivonni csapatait Európából.
Trump többször megígérte, hogy beiktatását követően „24 órán belül” véget vet az ukrajnai konfliktusnak, és utalt arra, hogy ennek eléréséhez a katonai támogatást eszközként használná fel a fegyverek áramlásának megszakításával, hogy Kijevet tárgyalóasztalhoz kényszerítse.
