A jüan megelőzte az amerikai dollárt, és április és június között a leggyakrabban használt valuta volt a kínai határokon átnyúló tranzakciókban – jelentette a Nikkei című japán lap a héten a kínai állami devizahivatal statisztikai adataira hivatkozva.
A kiadvány adatelemzése szerint a jüan használatának növekedését elsősorban a tőkepiac megnyitása és az Oroszországgal folytatott kereskedelem bővülése okozta.
A statisztikák szerint a jüant a kínai határon átnyúló tranzakciók 49%-ában használták az elmúlt negyedévben, és ezzel először előzte meg a zöldhasút.
A jüanban denominált nemzetközi elszámolások éves szinten 11%-kal 1,51 billió dollárra nőttek, míg a dollárban történő fizetések 14%-kal 1,4 billió dollárra csökkentek.
A hivatalos adatokból az is kiderült, hogy a kínai valutában történő határon átnyúló elszámolások 2022-ben 42,1 billió jüant (5,85 billió dollár) tettek ki. A tőketranzakciók több mint 4 billió dollárt, azaz mintegy 75%-ot tettek ki, a fennmaradó részt pedig a folyószámla-tranzakciók, például a kereskedelem tette ki.
Bár a jüan részesedése a globális elszámolásokban még mindig viszonylag alacsony, az elmúlt években folyamatosan emelkedett, köszönhetően Pekingnek a valuta használatának ösztönzésére tett erőfeszítéseinek.
A kínai kormány 2009-ben engedélyezte először a kereskedelmi fizetések jüanban történő elszámolását, beleértve a szállítások, szolgáltatások és folyószámla-átutalások, valamint a tőketranzakciók elszámolását.
Ajánló
Kína arra irányuló kísérletei, hogy a nemzetközi kereskedelemben eltávolodjon a dollártól, felgyorsultak a nyugati országok által Oroszországgal, a világ egyik legnagyobb energiatermelőjével és -exportőrével szemben bevezetett átfogó szankciók hátterében. Az indiai politikai döntéshozók szintén lépéseket tettek annak érdekében, hogy a Moszkvával folytatott kölcsönös kereskedelemben a zöldhasúról a rubelre és a rúpiára térjenek át.
Oroszország tavaly óta fokozza az alternatív valuták használatát a tranzakciókban. Vlagyimir Putyin elnök azt javasolta, hogy a kínai jüant szélesebb körben használják, nemcsak a Kínával folytatott kereskedelemben, hanem Oroszország afrikai és latin-amerikai országokkal folytatott ügyleteiben is. Az Orosz Nemzeti Bank legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a jüan jelentős szereplője lett Oroszország külkereskedelmének.
