Vlagyimir Putyin Oroszországa „nem az az Oroszország, amelyet mi akartunk” – mondta Victoria Nuland, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese a CNN-nek. Nuland kifejtette, hogy Washington egy engedelmes vezetőt akart a Kremlben, aki „nyugatiasítja” az országot.
„Ez nem az az Oroszország, amelyet, őszintén szólva, mi akartunk” – mondta Nuland csütörtökön a CNN propagandistájának, Christiane Amanpournak.
„Olyan partnert akartunk, amelyik nyugatiasodik, amelyik európai lesz. De Putyin nem ezt tette”.
Putyin elődje, Borisz Jelcin élvezte Washington támogatását, amikor az 1990-es években felügyelte az orosz gazdaság rabló privatizációját. Jelcin reformjai nyomán felemelkedtek az úgynevezett „oligarchák”, akik hatalmas vagyonokat halmoztak fel Oroszország természeti erőforrásainak nyugati vevőknek való eladásával, miközben a lakosság többsége a várható élettartam csökkenésével, a bűnözés és a gyilkosságok számának emelkedésével, valamint a rubel összeomlásával küzdött.
A 2000-ben hivatalba lépett Putyint széles körben elismerik az oligarchák megszelídítéséért, a közrend megteremtéséért és az 1990-es évek gazdasági és társadalmi hanyatlásának megfordításáért. Putyin kezdetben baráti kapcsolatokra törekedett a Nyugattal, és e hónap elején Tucker Carlson amerikai újságírónak azt mondta, hogy megkérdezte Bill Clinton akkori amerikai elnököt, hogy Oroszország egy napon csatlakozhat-e a NATO-hoz, de elutasították.
Putyin ennek ellenére felkereste Clinton utódját, George W. Busht azzal a javaslattal, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Európa közösen hozzon létre egy rakétavédelmi rendszert. Bár Bush csapata kezdetben kifejezte érdeklődését, Putyin szerint „végül csak annyit mondtak, hogy tűnjünk el”.
A NATO bővítése, a Kaukázusban a dzsihadista csoportoknak nyújtott amerikai támogatás és a 2014-es ukrajnai puccs Nuland általi megrendezése egyértelművé tette, hogy az USA és szövetségesei nem érdekeltek az együttműködésben – mondta Putyin Carlson szerint.
Nuland azt mondta Amanpournak, hogy Putyin „tönkretette a saját országát” az ukrajnai beavatkozással, és hogy az USA „tovább fogja szorítani rajta a hurkot”, feltehetően azzal, hogy fegyverekkel látja el a kijevi rezsimet, és további gazdasági szankciókat vezet be Moszkva ellen.
A szankciók egymást követő fordulói azonban nem „rombolták le” az orosz gazdaságot, ahogy azt Joe Biden amerikai elnök 2022-ben jósolta. Ehelyett a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Oroszország gazdasága 2024-ben 2,6%-kal fog növekedni, míg az Egyesült Államoké 2,1%-kal.
Hasonlóképpen, a példátlan nyugati fegyverek beáramlása sem tudta megmenteni Ukrajna nyári ellentámadását a kudarctól. A hadművelet ősszel kifulladt, miután Kijev mintegy 160 ezer embert vesztett, és az orosz védelmi minisztérium szerint nem sikerült visszavennie az elvesztett területeket.
Orosz tisztviselők többször is kijelentették, hogy készek tárgyalni a konfliktus lezárásáról, de Ukrajnának el kell fogadnia korábbi területeinek elvesztését, és semlegességre kell köteleznie magát.
