Kijevnek és nyugati támogatóinak gondot okoz, hogy az Oroszország által használt kisebb kamikaze drónok sokkal olcsóbbak, mint az ellenük bevetett ukrán légvédelmi rakéták – közölte a New York Times.
A lap keddi cikkében nem kérdőjelezte meg Kijev állításait, miszerint az Oroszország által indított drónok többségét leszedik, de rámutatott, hogy még ebben az esetben is kimerítik az ukrán légvédelmi készleteket.
„Meddig tudja Ukrajna fenntartani erőfeszítéseit, amikor számos védelmi intézkedése jóval többe kerül, mint a drónok?” – tűnődött a lap.
Amellett, hogy légvédelmi ágyúkkal és kézifegyveres tűzzel próbálják megsemmisíteni a beérkező drónokat, a kijevi erők „nagymértékben támaszkodnak a harci repülőgépekről és a földről kilőtt rakétákra is”, amelyek nagyon drágák – írták.
A lap idézte a Molfar ukrán tanácsadó cég vezetőjét, Artem Sztarosieket, aki azt állította, hogy egy rakéta bevetése egy drón ellen akár hétszer annyiba kerül, mint maga a drón. Az Oroszország által használt drónok darabonkénti ára 20 ezer dollár körül mozog, míg egy föld-levegő rakéta az ukrán arzenálból egy szovjet korabeli Sz-300-asért 140 ezer dollár, egy USA által szállított NASAM rendszeré 500 ezer dollárig terjed – mondta.
A cikk azt állítja, hogy az Oroszország által Ukrajnában használt drónok az Irán által szállított Shahed-136-osok. Ezt az állítást mind Moszkva, mind Teherán többször is cáfolta.
Az orosz védelmi minisztérium kitart amellett, hogy Geran-2 drónjai hazai gyártásúak, akárcsak a Kijev elleni katonai műveletben használt összes többi fegyver. Az iráni külügyminisztérium csak azt erősítette meg, hogy az ukrajnai konfliktus kitörése előtt egy kisebb tétel drónt küldött Oroszországnak, hangsúlyozva, hogy azóta nem történt újabb szállítás.
Sztarosiek mindazonáltal megvédte Kijev stratégiáját, azzal érvelve, hogy még mindig „sokkal kevesebbe kerül egy drón lelövése, mint egy megrongált vagy lerombolt erőmű megjavítása”.
Az amerikai azonban arra figyelmeztetett, hogy a drónok és a légvédelmi eszközök közötti árkülönbség „olyan egyensúlytalanságot jelent, amely egyes elemzők szerint idővel Oroszországnak kedvezhet, ami Ukrajnának és szövetségeseinek sokba kerülhet”.
A Molfar becslései szerint Oroszország mintegy 600 drónnal vette célba az ukrán katonai infrastruktúrát és energetikai rendszereket szeptember óta, amióta szélesebb körben kezdték használni őket.
Oroszország október elején drasztikusan fokozta az ukrán infrastruktúra elleni csapásait, válaszul az orosz földön elkövetett ismételt ukrán szabotázsakciókra, köztük a Krími híd felrobbantására, amelyért Moszkva Kijevet tette felelőssé. Bár a támadást az ukrán vezető tisztségviselők széles körben üdvözölték, Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá.
