Oroszország több évvel megelőzi vetélytársait a nukleáris űrerőművi technológiák fejlesztésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az űripar fejlesztésével foglalkozó online tanácskozáson.
„Az elmúlt évek során észrevehetően előrehaladást értünk el a nukleáris űrerőművek egyedi technológiáinak kifejlesztésében. Szakértői becslések szerint Oroszország ezen a területen minden versenytársa előtt jár, hat-hét évvel az egész világ előtt. Ez nagyon jó tartalék, és ezt az előnyt ki kell használni, támogatni kell az áttörést jelentő tudományos kutatásokat az űrhajózás területén, és fel kell gyorsítani a fejlett technológiai megoldások gyakorlati megvalósítását” – mondta Putyin.
Az Interfax hírügynökség háttérösszeállítása szerint Oroszországban 2010-ben kezdődött meg a megawattosztályú atomerőművi blokk fejlesztése, amellyel a tervek szerint egy holdi és mélyűri kutatásra tervezett orbitális vontatóhajón fognak alkalmazni. A fejlesztést a Keldis Központ végzi. A berendezést eredetileg 2015-re tervezték megépíteni, a vontató első repülését pedig 2018-ra, de a határidőt többször is kitolták.
Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója 2020 decemberében bejelentette, hogy az orosz orbitális atomerőmű neve Zevsz (Zeusz) lesz, és hogy az orosz űrhajók és űrállomások ilyen berendezésekkel szerelhetik fel.
Idén májusban Alekszandr Blosenko, a Roszkozmosz fejlesztési programokért és tudományért felelős ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy az orbitális atomerőmű segítségével végrehajtandó első indítás 2030-ra várható.
„A világűrben az atomenergia nélkül a mélyűr teljes körű tanulmányozása és feltárása lehetetlen. Ez a kulcs a Vénuszra, a Marsra, a Jupiterre és a mélyűri bolygókra irányuló nagyszabású tudományos küldetésekhez. Ezenkívül potenciálisan akár a fejlett orbitális rendszerek és komplexumok energiaellátásának forrása is lehet” – mondta Rogozin.
Blosenko tavaly decemberben arról közölte, hogy a Roszkoszmosz a Nuklon elnevezésű újrafelhasználható, nukleáris meghajtású űr-vontatóhajó projektjén dolgozik. Az elképzelés szerint az eszköz képes lesz egyetlen küldetés során a Holdtól a Vénuszig, majd a Jupiterig hasznos teherrel elrepülni, és már a szonda első indítása teljes értékű tudományos küldetéssé válik.
A Roszkoszmosz az Avangard konstruktőrirodával szerződött le a Nuklon komplexum nukleáris erőművi egységgel ellátott előzetes tervének kifejlesztéséről. A munkálatokat, amelyekre 4,17 milliárd rubelt (jelenlegi árfolyamon csaknem 18 milliárd forintot) fordítanak, 2022. november 15-ig kell befejezni. A közbeszerzési portál szerint a fejlesztés alatt álló űrkomplexumot ásványi anyagok keresésére lehetne használni a Holdon és más bolygókon.
Az Interfax emlékeztetett rá, hogy az atomenergiát már alkalmazták a világűrben: a Szovjetunióban 1970 és 1988 között 32 űrhajót indított útnak termoelektromos atomenergia-egységgel. 1960 és 1980 között kifejlesztettek egy nukleáris rakétahajtóművet, amelyet kipróbáltak a Szemipalatyinszki tesztpályán.
Putyin egyébként a szerdai tanácskozáson lehetségesnek nevezte a Nemzetközi Űrállomás 2024 utáni használatát, amellett, hogy az orosz szakemberek már egy saját szolgálati orbitális állomás létrehozására vonatkozó elképzeléseken dolgoznak.
Az elnök feladatként nevezte meg a rakétaindítások megbízhatóságának megőrzését. Mint mondta, Oroszország tavaly 17, idén pedig 15 hordozórakétát indított, amivel vezető helyen áll ezen a téren. Ugyancsak hangsúlyozta az újgenerációs hordozórakéták kifejlesztésének fontosságát.
