Oroszország és Kína valódi közel-keleti békefolyamat mellett érvelt az ENSZ Biztonsági Tanácsának vasárnapi ülésén, amelynek célja a Hamász palesztin fegyveres csoport által Izraelben elkövetett legutóbbi támadások megvitatása volt, amelyek az elmúlt évtizedek legsúlyosabb támadásai voltak.
„Az én üzenetem a következő: Fontos a harcok azonnali beszüntetése, tűzszünet és érdemi tárgyalások, amelyek évtizedek óta elakadtak” – mondta újságíróknak Vaszilij Nebenzia, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács vasárnapi rendkívüli ülése után.
Nebenzia hangsúlyozta, hogy Oroszország elítéli a civilek elleni minden támadást. Zhang Jun kínai nagykövet hasonló álláspontnak adott hangot az ülés előtt, és arra sürgette a világot, hogy „térjenek vissza a kétállami megoldáshoz”.
A Biztonsági Tanács azonban a tagok közötti nézeteltérések miatt nem tett közös nyilatkozatot az ügyben.
Az Egyesült Államok a maga részéről azt követelte, hogy mind a 15 tag ítélje el „ezeket a Hamász által elkövetett förtelmes terrortámadásokat”. Az ülés után Robert Wood amerikai nagykövet-helyettes azt mondta, hogy „jó néhány ország” meghallgatta Washington felhívását, de nem mindegyik, hozzátéve, hogy az újságírók sejthették, kikre gondol.
Moszkva korábban úgy jellemezte a válságot, mint „az erőszak ördögi körének rendkívül veszélyes megnyilvánulását, amely közvetlenül az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak végre nem hajtásából ered”. Azt közölték, hogy a nyugati országok gyakorlatilag blokkolták a közel-keleti kvartett – az izraeli-palesztin békefolyamat közvetítésével megbízott nemzetközi csoport, amelynek Oroszország, az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ is tagja – munkáját.
Izrael állandó ENSZ-képviselője, Gilad Erdan kijelentette, hogy országának célja a Hamász „terrorista infrastruktúrájának” „megsemmisítése”. A militáns csoport tagjait „vadaknak” és „állatszerű terroristáknak” nevezte, és „égbekiáltó, dokumentált háborús bűnökkel” vádolta őket a Dél-Izrael elleni rajtaütés során.
Ajánló
A Hamász harcosai az izraeli katonai támaszpontok és személyzet elleni támadásokon kívül civileket is megtámadtak és túszokat ejtettek, az interneten keringő, támadásaikról készült felvételek szerint. Izrael hadat üzent a szervezetnek, és megtorló csapásokat mért Gázára.
Közben Rijád Manszúr palesztin nagykövet a Gázai övezet izraeli blokádját és a sűrűn lakott területen belüli rendszeres támadásokat nevezte meg az erőszak szításának. Sürgette Izraelt, hogy „ne ismételje meg szörnyű döntéseit”.
Az elmúlt években Izrael egy sor jobboldali kormány vezetése alatt békéltető és eszkalációs politikát folytatott. Az ország sikeresen újjáélesztette diplomáciai kapcsolatait több arab országgal, és tervei között szerepelt, hogy az Egyesült Államok bevonásával egy háromoldalú megállapodás révén diplomáciai kapcsolatot létesítsen Szaúd-Arábiával. Ezeket a diplomáciai eredményeket azonban egyre több kritika kísérte a neves emberi jogi szervezetek, köztük a B’Tselem és a Human Rights Watch részéről, amelyek szerint a palesztinokkal szembeni izraeli bánásmód az apartheid egyik formája.
A maguk részéről az arab nemzetek nyilatkozatokat adtak ki a folyamatos eszkalációval kapcsolatban, amelyekben azt közölték, hogy Izrael legalább részben felelős a kialakult helyzetért, és a békefolyamat felélesztésére szólítanak fel.
