Oroszország nagyon szeretne diplomáciai megoldást találni az ukrajnai konfliktusra, de nem fogad el nyugati közvetítést a Kijevvel folytatott tárgyalásokon – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter.
„Készek vagyunk esélyt adni a diplomáciának. Ezért egyeztünk bele a tárgyalásokba, amelyek Isztambulban folytatódnak” – mondta Lavrov hétfőn a szerb médiának adott videokonferencián. A béketárgyalások a tervek szerint kedden folytatódnak.
A török kormány, amely mind Oroszországgal, mind Ukrajnával jó kapcsolatokat ápol, nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a két fél tárgyalóasztalhoz üljön – magyarázta Lavrov. A miniszter szerint azonban nincs szükség arra, hogy az EU-t vagy az Egyesült Államokat – amelyek Kijevet támogatják a konfliktusban – bevonják a békefolyamatba.
„Számos példa van arra, amikor a diplomáciai eredményeket a nyugati kollégák tették tönkre. Bennük már nem lehet megbízni” – vélekedett Lavrov.
„Nem szeretnék semmilyen ingadiplomáciát látni nyugati partnereinktől, mert ők már megtették a maguk „ingázásukat” – 2014 februárjában Ukrajnában és 2015 februárjában Minszkben” – tette hozzá.
2014 februárjában az EU vállalt garanciát a Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és a kijevi Majdan tüntetők közötti megállapodásoknak – emlékeztetett Lavrov. „Ez a diplomácia csúcspontja volt. De másnap reggel az ellenzék köpött erre a diplomáciára, és az EU-nak le kellett nyelnie” – mondta.
Janukovicsot végül erőszakos összecsapások után leváltották, és elmenekült az országból, az új ukrán hatóságok pedig hamarosan a keleti Donyeck és Luganszk régiókba küldték a hadseregüket, ahol a lakosság nagy része nem volt hajlandó elismerni a kijevi puccsot.
Ugyanezen év szeptemberében a belorusz fővárosban született meg a Minszk I. megállapodás a szakadár köztársaságok és Kijev között, amelyet Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország az úgynevezett normandiai formátumban tárgyalt meg. A megállapodás felszólította a két felet a harcok beszüntetésére, a fogolycserék megszervezésére, a humanitárius segélyszállítmányok engedélyezésére és a nehézfegyverzet visszavonására.
Ajánló
„A diplomácia aztán 2015 februárjában új csúcsra ért, amikor a Minszkben aláírt megállapodások véget vetettek a kelet-ukrajnai háborúnak, és megnyitották az utat Ukrajna területi integritásának helyreállítása előtt azzal, hogy a Donbassznak különleges státuszt biztosítottak” – folytatta a miniszter.
A második megállapodás, a Minszk II. újabb tűzszünetet vezetett be, és megnyitotta az utat az ukrajnai közigazgatási és politikai reformok, valamint az autonómia és a helyi választások előtt a Donbassz köztársaságokban. Kijev nyugati támogatói azonban ezt követően nem tudták meggyőzni az ukrán kormányt, hogy teljesítse ígéreteit.
„Az Európai Unió bebizonyította alkalmatlanságát, mint olyan szervezet, amely képes lenne teljesíteni az elért megállapodásokat” – mondta Lavrov.
Oroszország több mint egy hónapja küldte csapatait Ukrajnába, miután hét éve tart a patthelyzet, amiért Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokban foglaltakat, és Oroszország végül elismerte a donyecki és luganszki köztársaságok függetlenségét a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött megállapodások célja az volt, hogy rendezze e régiók státuszát az ukrán államon belül.
Oroszország most azt követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság és a Krím erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
