Oroszország több mint 1,6 milliárd dollár kártérítést követel a brit Shell energiaipari óriáscégtől egy sikertelen közös vállalkozás miatt – derült ki a vállalat kedden közzétett éves jelentéséből. A Shell három évvel ezelőtt lépett ki az orosz piacról az ukrajnai konfliktus eszkalálódása és az azt követő Moszkva elleni nyugati szankciók után.
Az orosz főügyészség tavaly októberben indított jogi eljárást a Shell-csoport nyolc egysége ellen, bár akkor nem hoztak nyilvánosságra részleteket a követelésről.
A Gazprom Export, az orosz energiaügyi minisztérium, a Szahalin régió kormánya, valamint a Sakhalin Energy Investment és a Sakhalin Energy vállalatok is meg lettek nevezve, mint a keresetben érintett felek.
A Shell 2022-ben lépett ki a Szahalin-2 cseppfolyósított földgáz (LNG) projektből, az oroszországi Távol-Keleten található Szahalin-szigeten megvalósuló jelentős olaj- és gázipari fejlesztésből.
A londoni székhelyű cég jelentése szerint Oroszország annak megállapítását kéri, hogy a Shell jogellenesen hagyta el a projekt támogatását. Emellett „pénzbeli mentességet” kér mintegy 1,5 milliárd euró értékben a Shell Energy Europe Limitedtől a Gazprom Export számára „állítólagos 2022-es kifizetetlen gázszállításokért”, valamint annak megállapítását, hogy a Gazprom Export átveheti a Shell számára letétbe helyezett 94 milliárd rubelt (376 milliárd forint), amelyet a Szahalin-2-ben való részesedéséről való lemondásért járó kártérítésként tartottak fenn a Shell-nek.
Januárban a brit vállalat halasztási kérelmet nyújtott be. A moszkvai választottbíróságon április 14-re tűzték ki az újabb tárgyalást – tette hozzá a jelentés.
Az energiaipari óriás megjegyezte, hogy jelenleg nem lehet megbecsülni a perből eredő esetleges kötelezettségek „nagyságrendjét és ütemezését”.
„Továbbra is nagyfokú a bizonytalanság a végső kimeneteleket, valamint a jövőbeli működésre, bevételekre, cash flow-kra és a Shell pénzügyi helyzetére gyakorolt lehetséges hatást illetően” – tette hozzá a közlemény.
Ajánló
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben rendeletet írt alá, amely a Szahalin-2 korábbi üzemeltetője, a Sakhalin Energy eszközeit egy új oroszországi székhelyű üzemeltetőre, a Sakhalin Energy Korlátolt Felelősségű Társaságra ruházza át. A kormány engedélyezte, hogy a külföldi tulajdonosok, köztük a Mitsui és a Mitsubishi japán cégek a korábbi részesedésükkel arányos részesedést szerezzenek az új üzemeltetőben.
A japán cégek úgy döntöttek, hogy megtartják részesedésüket, de a Shell, amely 27,5% mínusz egy részvényt birtokolt a Sakhalin Energyben, nem volt hajlandó csatlakozni az új egységhez, ami arra késztette Moszkvát, hogy nagyjából 1 milliárd dollárért eladja részesedését a Gazprom egyik leányvállalatának.
A pénzeszközöket Oroszországban továbbra is befagyasztják egy C típusú letéti számlán, amelyet a nyugati szankciókra válaszul vezettek be. Az ilyen számlák fő célja az volt, hogy megakadályozzák, hogy a „barátságtalan országok” jogalanyai pénzeszközöket vonjanak ki az országból.
