Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a kollektív Nyugat jóléte nagyrészt a világ minden táján lévő gyarmatainak „kifosztásán” alapul.
Az elnök ezt csütörtökön mondta, amikor Szocsiban, a Valdaj Nemzetközi Vitaklub 20. ülésének plenáris ülésén beszélt.
A nyugati történelem egésze a „végtelen terjeszkedésről” szólt, és még mindig ilyen megközelítést folytat az egész világgal szemben, hogy megőrizze jólétét – állította az elnök.
„A nyugati befolyás a világban egy hatalmas katonai-pénzügyi piramis. Folyamatosan új üzemanyagra van szüksége, hogy eltartsa magát: természeti, technológiai, emberi erőforrásokra, amelyek másokhoz tartoznak” – mondta Putyin a plenáris ülésen.
A hidegháború befejezése után a kollektív Nyugat, élén az Egyesült Államokkal, arra törekszik, hogy megteremtse és fenntartsa globális hegemóniáját – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezek az erőfeszítések eleve kudarcra voltak ítélve.
„A világ túl bonyolult és túl sokszínű ahhoz, hogy egyetlen séma szerint lehessen alakítani, még akkor is, ha mögötte a hatalom, a Nyugat évszázadokon át tartó gyarmatosítás során felhalmozott hatalmas ereje áll” – mondta.
A jelenlegi globális válság elsősorban a kollektív Nyugat által tanúsított „magabiztosság” és a többi nemzetközi szereplő álláspontjának figyelembe vételére, sőt meghallgatására való elutasítás következménye – jelentette ki Putyin.
A 21. század elején még volt remény arra, hogy „az államok és a népek levonták a tanulságokat a múlt század költséges és pusztító katonai-ideológiai konfrontációjából”, de ez nem bizonyult igaznak – jegyezte meg Putyin.
„Az önzés, az önhittség és a valós kihívások figyelmen kívül hagyása elkerülhetetlenül zsákutcába vezet, valamint az erősebbek azon kísérlete, hogy saját elképzeléseiket és érdekeiket másokra kényszerítsék. Ennek mindenki számára nyilvánvalóvá kellett volna válnia – kellett volna, de kiderült, hogy nem így történt” – hangsúlyozta az elnök.
