Oroszország adó- és vámkedvezményeket vezet be a Kuril-szigeteken, hogy ott legyenek a legkedvezőbb üzleti feltételek az egész ázsiai- és csendes-óceáni régióban – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.
Közölte, hogy a vállalkozók, beleértve a helyben ténylegesen aktív külföldi cégeket, tíz évre mentesülnek a jövedelem-, vagyon- és telekadó alól, a biztosítási díjak pedig 7,6 százalékra csökkennek. Emellett a szigeteket vámszabad területté nyilvánítják, ahol nem vetnek ki áfát, amíg az áru el nem hagyja a Kuril-szigeteket.
Putyin kifejezte reményét, hogy a „példátlan” kedvezménycsomag a Kuril-szigeteken kézzelfogható eredményeket fog hozni, különösen a turizmusban, a tengergazdálkodásban és a feldolgozásban. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként befolyásolhatja a békeszerződésről folytatott orosz-japán tárgyalásokat az a tavaly elfogadott orosz alkotmánymódosítás, amely megtiltja az orosz területek – köztük a Tokió által vitatott hovatartozású Kuril-szigetek – elidegenítését, Putyin kijelentette:
„Ez nem változtatja meg álláspontunkat abból a szempontból, hogy érdekeltek vagyunk a békemegállapodás megkötésében. Képtelenségnek gondoljuk, hogy egy ilyen dokumentum hiányzik a kapcsolatainkból.”
Az orosz vezető szerint Moszkvának és Tokiónak stratégiai érdeke a kapcsolatok teljes körű normalizálása és fejlesztése. Kitért arra is, hogy Oroszország a szigetekről tárgyalva garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy a régióba nem telepítenek amerikai rakétarendszereket és katonákat.
„Ezeket a kérdéseket tettük fel a japán félnek. Még mindig nem kaptunk rájuk választ, ezért úgy gondolom, hogy bizonyos értelemben a labda a partnereink térfelén van” – mondta.
A fórumon, amelynek az elnök által deklarált célja az orosz Távol-Kelet fellendítése és lélekszámának növelése, Putyin több gazdaságélénkítőnek szánt és szociális intézkedést jelentett be. Emellett azt hangoztatta, hogy Moszkva – az ezzel ellentétes állításokkal szemben – senkit sem akar kirekeszteni az északi tengeri útvonal hasznosításából. Hozzátette: Oroszország abban érdekelt, hogy ezt a tevékenységet szigorúan a nemzetközi tengerjoggal, ezen belül az 1982-es egyezménnyel összhangban folytassák.
„Az északi tengeri útvonal legköltséghatékonyabb és legbiztonságosabb útvonala orosz felségvizeken, az orosz beltengeren halad keresztül. Minél hatékonyabban használja ezt az utat minden érintett ország, annál jobb” – mondta Putyin.
Egyéb világpolitikai témákról szólva – amerikai elemzőkre hivatkozva – „katasztrófának” nevezte az Afganisztánban az amerikai katonai kivonulás nyomán kialakult helyzetet, és megismételte, hogy az Egyesült Államok beavatkozása szerinte „nulla” eredménnyel járt. Ismételten kifejezte terményét, hogy a történtek után beérik a felismerés, más népeket „civilizálni” és idegen értékeket rájuk erőltetni hibás politika.
Elmondása szerint Putyin arra számít, hogy előbb-utóbb teljeskörűen helyreállnak Oroszország és Ukrajna kapcsolatai. Mint mondta, a két ország közötti jelenlegi viszony „abszolút nem normális és nem természetes”.
Ajánló
Ezzel válaszolt arra a kérdésre, hogy ellátogathat-e valaha a szentpétervári vagy a vlagyivosztoki gazdasági fórumra az ukrán elnök. Hozzátette: az, hogy ez Volodimir Zelenszkij lesz-e, az ukránoktól függ.
„Ha Zelenszkij elnököt megválasztják, és ha az Oroszországgal fennálló kapcsolatok normalizálására vonatkozó szándékát nem szavakra, hanem tettekre építi, akkor miért ne? Természetesen igen.” – mondta.
Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor, hogy szerinte a gyakorlatban mindez fordítva van, mert az ukrán politikusok rendre a kétoldalú kapcsolatok helyreállításának ígéretével kerülnek hatalomra, majd a választókat „gátlástalanul becsapva” ezzel ellentétes politikát folytatnak. Putyin ennek okát a szélsőséges nacionalisták nyomásában nevezte meg.
A fórumon ismét felmerült annak a Nyikanor Tolsztih tanulónak az ügye, aki egy szerdai nyilvános tanévnyitó történelemórán kijavította Putyint, aki tévesen azt állította, hogy az 1709-es orosz-svéd poltavai csata a hétéves háború (1756-1763) egyik ütközete volt. Tolsztih felhívta akkor a figyelmét arra, hogy a csata valójában a (nagy) északi háború (1700-1721) idején történt.
A moderátori kérdésre, hogy mi lesz Tolsztih sorsa ezután, Putyin azt állította, nem tudja, kiről van szó, és nincs tudatában annak, hogy az ügy élénk vitát robbantott ki a közösségi médiában. Rövid rávezetés után, egy újabb kérdésre, hogy nem bántódott-e meg, kijelentette: „Miért kéne megbántódnom? Épp ellenkezőleg, ez csak megörvendeztetni tud. A fiatalok jól ismerik a haza történelmét, ami nagyszerű”.
Fontosnak nevezte azt is, hogy a fiatalok szabadon fejthetik ki álláspontjukat.
„Ennek arra a felismerésre kell késztetnie bennünket, hogy Oroszország jövője jó kezekben van” – mondta
Az elnök nem zárta ki, hogy Oroszország újabb olimpiát rendezzen, egyebek között a Távol-Keleten. Csütörtökön vált ismertté, hogy Vlagyivosztok az 2036-os nyári játékok helyszíne kíván lenni.
A fórumon egyébként Putyin kérdésre válaszolva elmondta, hogy nincs mobiltelefonja.
