Az orosz elnök azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az előző évtizedben támogatta az észak-kaukázusi terrorizmust. Vlagyimir Putyin erről egy róla készített filmben beszélt, amelyet a Rosszija 1 állami televíziós csatorna sugárzott vasárnap. „Az elnök” című kétórás filmet abból az alkalomból készítette az állami televízió, hogy a politikus 15 éve került hatalomra Oroszországban.
Putyin a filmben azt mondta, az orosz titkosszolgálatok annak idején rögzítették, hogy az észak-kaukázusi szeparatisták és az amerikai speciális szolgálatok „közvetlen kapcsolatba léptek egymással”. Az oroszok olyan beszélgetéseket hallgattak le a 2000-es évek elején, amelyek Putyin szerint azt bizonyítják, hogy Washington támogatta a terrorizmust.
Hozzátette, hogy ő erről értesítette az Egyesült Államok akkori elnökét, aki azt ígérte, hogy számon kéri a titkosszolgálatokon a terroristák támogatását. Tíz nappal később az orosz titkosszolgálat, az FSZB vezetői levelet kaptak Washingtonból, amelyben au amerikaiak közölték velük: „tartjuk és tartani fogjuk a kapcsolatot az összes orosz ellenzéki erővel. Úgy gondoljuk, hogy ehhez jogunk van.” Vlagyimir Putyin a filmben megengedhetetlennek nevezte, hogy „politikai vagy geopolitikai kérdések” megoldása végett terroristákat támogassanak. „Soha és sehol sem szabad még csak megpróbálni sem, hogy ilyen célokra terroristákat használjanak fel, mert „ha az egyik helyen támogatják őket, másutt fognak felbukkanni és mindenképpen arra mérnek csapást, aki tegnap támogatta őket” – hangsúlyozta.
Putyin a Rosszija 1 csatorna filmjében azzal indokolta az 1999 augusztus végén megkezdett második csecsenföldi háborút, hogy az Oroszországi Föderáció a szétesés határán volt, és nem maradt más hátra, mint leszámolni a terrorizmussal. Hozzátette, hogy a titkosszolgálati jelentések alapján, amelyek szerint a „nemzetközi terroristák történelmi lehetőséget láttak annak idején a Kaukázus Oroszországtól elszakítására”, világossá vált számára: vagy megtartjuk (az Észak-Kaukázust), vagy soha többé nem lesz esélyünk arra, hogy megőrizzük a Szovjetunió széthullása után maradt Oroszországi Föderáció egységét.
Az 1990-es évek elején (1994-1996 között) pusztító első csecsenföldi háborút követően, a csecsen szeparatistáknak tulajdonított oroszországi terrorcselekmények nyomán Moszkva 1999-2000 folyamán újabb véres háborút vívott az Észak-Kaukázusban. Egyes szakértők szerint a háború csak évekkel később ért véget és a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások gyakorlatilag szabad kezet adtak Oroszországnak, mely a csecsen háborúkat attól kezdve a nemzetközi terrorizmus elleni harcnak tüntette fel.
Vlagyimir Putyint, a szovjet állambiztonság egykori tisztjét és utódja, az FSZB egykori igazgatóját 2000. március 26-án választották meg államfőnek, majd május 7-én iktatták be tisztségébe. 2004-ben még magabiztosabb győzelmet aratott, és maradt az elnöki poszton. 2008 és 2012 között Dmitrij Medvegyev elnökség alatt Putyin lett a kormányfő, majd a 2012. márciusi elnökválasztáson aratott győzelmével az év május 7-én visszavette az államfői tisztséget.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint Putyinnak a választásra jogosultak közötti népszerűsége ismét rekordszintre emelkedett Oroszországban, elérte a 76 százalékot. Egy éve még 64 százalékon állt az elnök támogatottsága.
