Brüsszel arra ösztönözhetné Kijevet, hogy tartózkodjon a Donbassz „tömeges ágyúzásától” és a nemzetközi jog „egyéb durva megsértésétől” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Charles Michelnek, az Európai Tanács (ET) elnökének.
A két vezető az Ukrajnában zajló orosz offenzíva közepette folytatott hosszas telefonbeszélgetés során megvitatta a legújabb helyszíni fejleményeket, köztük Putyin döntését a Mariupolban lévő Azovstal üzem elleni offenzíva visszavonásáról és Oroszországnak a civilek védelmére tett erőfeszítéseiről – közölte a Kreml sajtószolgálata pénteken.
Putyin egyebek mellett felhívta Michel figyelmét az EU képviselőinek „felelőtlen kijelentéseire arról, hogy az ukrajnai helyzetet katonai eszközökkel kell megoldani”, itt az orosz elnök nyilvánvalóan Josep Borrel uniós diplomata közelmúltbeli vitatott kijelentésére utalt.
„Megjegyezték, hogy Brüsszel befolyásolhatja a kijevi hatóságokat annak érdekében, hogy rákényszerítse őket a Donbassz településeinek tömeges ágyúzásának és a nemzetközi humanitárius jog egyéb durva megsértésének leállítására” – olvasható a nyilatkozatban.
Az orosz elnök bírálta az uniós tisztviselőket azért is, mert „figyelmen kívül hagyják” az ukrán biztonsági erők számos háborús bűncselekményét, valamint azt, hogy nyíltan támogatják a ruszofóbiát.
Michel a saját részéről azt közölte, hogy „határozottan sürgette az azonnali humanitárius segítségnyújtást és a biztonságos átkelést Mariupolból és más ostromlott városokból”, különösen az ortodox húsvét előtt, amelyet április 24-én ünnepelnek.
„Határozottan megismételte az EU álláspontját: Ukrajna és szuverenitásának támogatásáról, Oroszország agressziójának elítéléséről és a büntetőintézkedésekről. Egységünk, elveink és értékeink sérthetetlenek” – írta az uniós vezető.
Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken közölte, hogy Moszkva nem kapott választ Kijevtől a legutóbbi békejavaslataira. A miniszter szerint ez arra utal, hogy Ukrajnának egyáltalán nincs szüksége tárgyalásokra.
Az Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet február 24-i megindítása óta Oroszország és Ukrajna folyamatosan azzal vádolja egymást, hogy akadályozzák a polgári lakosság evakuálását, háborús bűnöket követnek el és megsértik a nemzetközi jogot. A béketárgyalások több fordulója a jelek szerint nem vezetett eredményre.
Oroszország azt követően indította meg katonai hadműveletét, hogy Ukrajna nem hajtotta végre a 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki köztársaságok függetlenségét a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki megállapodás célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta azt követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta, hogy a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna. A nyugati országok elítélték az orosz offenzívát, és példátlan szankciókat vetettek ki Moszkvára.
