Két hőerőművet avatott fel a Krímben a félsziget és Oroszország újraegyesülésének ötödik évfordulóján Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Putyin Szevasztopolban rendelte el a helyi és a Szimferopolban felépített erőmű csúcsra járatását.
„Ma újabb fontos lépést tettünk a Krím félsziget és az Oroszországi Föderáció egész déli része energiabiztonságának megteremtésében, a régió gazdaságának és infrastruktúrájának fejlesztésében” – hangoztatta az elnök.
Hozzátette, hogy a Kraszondári területen üzembe helyezik a Port alállomást, amely fontos szerepet tölt majd be a tamanyi kikötő és a krími híd energiaellátásában.
Kijelentette, hogy az összesen 940 MW szevasztopoli Baklavszaja és a szimferopoli Tavricseszkaja hőerőmű annyi energiát termel, mint amennyit Ukrajna az orosz annektálása – a moszkvai hivatalos szóhasználat szerint a Krím és Oroszország „újraegyesítése” – előtt szállított a félszigetre és kielégíti a helyi igények 90 százalékát. Emlékeztetett rá, hogy 2014 előtt a Krímben csak 160 MW áramot termeltek.
Putyin Szimferopolban, egy krími szervezetek, egyebek között egyházak képviselőivel megtartott, a televízióban élőben közvetített, többórás beszélgetés során egyebek között kijelentette, hogy meghívta Recep Tayyip Erdogan török elnököt a krími tatárok egy új mecsetjének felavatására. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Benjámin Netnajhu izraeli kormányfőt egy új zsinagóga átadására invitálja meg a félszigetre.
Az orosz elnök ismételten a népakarat kifejeződésének minősítette a 2014-ben megtartott krími referendumot, azzal vádolva meg a Nyugatot, hogy nem tartja tiszteletben a demokrácia elveit.
Elmondta, hogy a 2014-es krími fordulat idején készültségbe helyeztette az orosz nukleáris erőket, arra figyelmeztetve nyugati vezetőket, hogy Oroszország kész megvédenie a magáénak tekintett területet.
Hangot adott álláspontjának, amely szerint az orosz és az ukrán nép között a viszony nem ellenséges, Moszkva csak a jelenlegi kijevi vezetéssel nem tud egyezségre jutni. Kifejezte reményét, hogy ha Ukrajnában a hónap végén esedékes elnökválasztást követően „a józan ész kerekedik felül”, a két ország rendezni tudja majd viszonyát.
Putyin a szimferopoli Lenin téren megtartott esti központi ünnepségen elmondott ünnepi beszédében a Vörös Hadsereg hősiességéhez hasonlította a fél évtizeddel ezelőtt népszavazás megtartását. Az elnök további gazdasági fejlesztéseket ígért a Krímben az egybegyűlt mintegy 15 ezres tömegnek.
Az elmúlt fél évtized során Oroszország komoly összegeket fordított a Krím integrálására, egyebek között az orosz szárazföldről a Kercsi-szoroson át a Krím félszigetre vezető, 19 kilométeres híd, valamint a krími tatár nacionalisták által felrobbantott villanyvezetéket pótló „energiahíd” négy ágának lefektetésére.
Putyin most ígéretet tett a félsziget ukrán részről elvágott vízellátásának biztosítására is.
A két újonnan csúcsra járatott hőerőmű körül egyébként korábban nemzetközi botrány robbant ki, mert a bennük üzembe helyezett turbinákat gyártó Siemens azt állította, hogy a berendezések a tudta nélkül és az uniós szankciók megkerülésével kerültek a félszigetre.
Moszkva valótlannak minősítette a vádakat, amelyek tárgyalását az orosz bíróságok megtagadták.
Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke a Kremlhez közeli Izvesztyija című napilapban hétfőn megjelent írásában azt állította, hogy jogilag érvénytelenek a Moszkva ellen a Krím miatt bevezetett nyugati szankciók. A politikus szerint a félsziget „örökre” Oroszország „elidegeníthetetlen” részévé vált.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az orosz elnöki apparátusban sosem mérlegelték azt a Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke által múlt héten felvetett javaslatot, amelynek értelmében Kijevnek kártérítést kellene fizetnie a negyedszázados ukrán fennhatóság idején a félsziget gazdaságának okozott károkért.
Noha a Krím megszerzése miatt érzett eufória rég eloszlott már Oroszországban, VCIOM állami közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott felmérése szerint az oroszok 88 százaléka továbbra is pozitívan viszonyul a Krím és Oroszország „újraegyesítéséhez” és csak 8 százalék ítéli meg negatívan azt.
A megkérdezettek 70 százaléka nem vett észre változást saját és családja életében a félsziget megváltozott hovatartozása miatt, de 18 százalék pozitív, 9 százalék pedig negatív változást élt meg.
A VCIOM csütörtökön azt közölte, hogy a Krím lakosainak 93 százaléka továbbra is pozitívan értékeli a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását és 89 százalék most is erre szavazna. Egyaránt 3-3 százalék azoknak az aránya, akik negatívan értékelik a fordulatot vagy akik azt szeretnék, hogy a Krím Ukrajna kötelékében legyen autonóm köztársaság.
A Krím és Szevasztopol 2014 március 11-én kikiáltotta függetlenségét. 2014 március 16-án népszavazást tartottak, ahol a krími szavazók 96.77%-a, a szevasztopoli szavazók 95.6%-a úgy döntött, hogy elszakadnak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakoznak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 március 18-án aláírta az újraegyesülésről szóló megállapodást.
