Oroszország kész megvizsgálni az afrikai államok bármilyen javaslatát az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki hét afrikai állam képviselőit fogadta, akik azért érkeztek, hogy bemutassák az Ukrajnával kapcsolatos békekezdeményezésüket. Korábban az afrikai küldöttség Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt a kezdeményezésről.
A Putyinnal folytatott megbeszélések során Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök ismertette a béketerv 10 fő pontját, amelyek között szerepel a konfliktus mindkét oldalon történő de-eszkalációja, a diplomáciai tárgyalások, az államok szuverenitásának biztosítása az ENSZ Alapokmányával összhangban, a foglyok cseréje, a háború utáni újjáépítés és egyebek.
Válaszában Putyin rámutatott, hogy Ukrajna saját kezdeményezésére kivonult az Oroszországgal folytatott tárgyalásokról, noha Isztambulban előzetesen aláírták a békeszerződést. Emellett Oroszországnak az ENSZ Alapokmánya értelmében joga volt elismerni a DNR és az LNR függetlenségét – jegyezte meg Putyin.
A tárgyalások több mint 3 órán át tartottak, és ezt követően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is nyilatkozott.
Íme a legfontosabb pontok Putyin és az afrikai vezetők tárgyalásairól.
Afrika kiegyensúlyozott hozzáállása
Az afrikai küldöttségben részt vett Hakainde Hichilema zambiai elnök, Azali Assoumani, a Comore-szigetek elnöke (aki jelenleg az Afrikai Unió elnöke is), Macky Sall szenegáli elnök, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, Mostafa Madbouly egyiptomi miniszterelnök, valamint Floran Nsiba és Ruhakana Rugunda, a Kongói Köztársaság és Uganda elnökének különleges képviselői.
Ajánló
A tárgyalások kezdetén Putyin hangsúlyozta, hogy az afrikai államokkal való kapcsolatok átfogó fejlesztése Oroszország külpolitikájának egyik prioritása.
„Következetesen támogatjuk az afrikai államokkal és a fő regionális szövetséggel – az Afrikai Unióval – hagyományosan baráti kapcsolatok további erősítését, amelyek az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és a belügyekbe való be nem avatkozás elvein alapulnak” – mondta Putyin.
Hozzátette, hogy Oroszország nyitott a konstruktív párbeszédre mindenkivel, aki az igazságosság, a méltányosság és a minden fél jogos érdekeinek figyelembevétele elvein alapuló békére vágyik, megjegyezve, hogy Oroszország nagyra értékeli az afrikai országok kiegyensúlyozott hozzáállását az ukrajnai helyzethez és a válság rendezésére irányuló szándékukat.
A béketerv 10 pontja
„Azért érkeztünk, hogy meghallgassuk Önöket, és Önökön keresztül az orosz nép hangját. Szeretnénk motiválni Önöket, hogy tárgyalásokat kezdjenek Ukrajnával, hogy véget vessenek ennek az összetett problémának” – jegyezte meg Azali Assoumani. Macky Sall hangsúlyozta, hogy Afrika békét akar Oroszország és Ukrajna között, ami csak párbeszéd és kompromisszum alapján lehetséges.
Eközben Cyril Ramaphosa kijelentette, hogy eljött az idő az ukrajnai konfliktus lezárására.
Megjegyezte, hogy Afrika közvetítő szerepet szeretne vállalni a béke keresésében, és bemutatta a tervet, amely az eléréséhez szükséges 10 fő pontra összpontosít. A terv felszólít a két ország álláspontjának meghallgatására; a de-eszkaláció megkezdésére mindkét oldalon; az államok és népek szuverenitásának biztosítására az ENSZ Alapokmányával összhangban; a biztonsági garanciák elérésére minden ország számára; a két ország gabonájának és műtrágyájának szállításának biztosítására; a háborúban érintett emberek humanitárius támogatására; a fogolycsere és a gyermekek hazatelepítésének kérdésének rendezésére; a háború utáni újjáépítésre és a háborúban érintett emberek megsegítésére; szorosabb együttműködésre az afrikai államokkal.
Oroszországnak joga van elismerni Donbasszt
Az orosz elnök reagált a bemutatott béketervre, és magyarázatot adott Oroszország álláspontjára néhány tervvel kapcsolatban.
Rámutatott, hogy Oroszország a 2014-es ukrajnai véres puccs után támogatta a donbassziakat, és hosszú ideje próbálta békésen rendezni a helyzetet.
„A kijevi rezsim volt az, aki ezt a háborút kirobbantotta 2014-ben, és nekünk jogunk volt segítséget nyújtani [a Donbassznak], az ENSZ Alapokmány 51. cikkelyének megfelelően, az önvédelemre vonatkozó záradékra hivatkozva” – húzta alá Putyin.
Az előzetesen aláírt békeszerződés
Putyin rámutatott, hogy az orosz fél soha nem utasította el a tárgyalásokat Ukrajnával. Ukrajna volt az, amely kinyilvánította, hogy nem hajlandó erre, amit Zelenszkij rendelete betonozott be.
Putyin arra is rámutatott, hogy az ukrán hatóságok előzetesen aláírták a Moszkvával 2022 márciusában, Isztambulban előkészített megállapodástervezetet, azonban az orosz erők kivonása után Ukrajna figyelmen kívül hagyta a dokumentumot. Az elnök bemutatta a 18 cikkelyt és függeléket tartalmazó dokumentumot az afrikai vezetőknek. A dokumentum a semlegességre és a biztonsági garanciákra vonatkozó záradékokat tartalmazta.
„Érinti a fegyveres erőket és más dolgokat is. Minden le volt írva – egészen a járművek és a személyzet számáig” – hozta nyilvánosságra Putyin.
Később Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy az afrikai vezetők érdeklődtek az Ukrajnáról szóló megállapodástervezet iránt.
Gyermekek áttelepítése
Az orosz hatóságok törvényesen telepítették át a konfliktusövezetből a gyerekeket, és soha nem ellenezték a kapcsolatfelvételt – húzta alá az államfő.
„Áttelepítettük őket a konfliktusövezetből, megmentettük az életüket és az egészségüket – ez történt.
Senkinek nem állt szándékában elválasztani egyetlen gyermeket sem a szüleitől. Az egész árvaházakat teljesen legálisan telepítettük át, mert az árvaházak vezetői voltak a törvényes képviselőik” – mondta. Putyin hozzátette, hogy az orosz hatóságok „soha nem ellenezték a gyermekek családjukkal való egyesítést, ha természetesen megjelennek a rokonaik”.
Foglyok cseréje
Az orosz elnök megjegyezte, hogy Moszkva együttműködik Kijevvel a hadifoglyok cseréjében: „Sokat tesznek ezért Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és más partnereink és barátaink is. Mi pedig készek vagyunk támogatni ezt a folyamatot”.
Csalás helyett gabonaegyezmény
Putyin megtévesztésnek nevezte, hogy a gabonaegyezmény keretében nem jut élelmiszer a rászoruló afrikai országokba:
„Ezek a neokolonialista hatóságok – az európai, és lényegében az amerikaiak – ismét becsapták a nemzetközi közösséget és a rászoruló afrikai országokat”.
Putyin szerint az ukrán kikötőkből a gabonakezdeményezés keretében már mintegy 31,7 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak, de ennek a mennyiségnek csak 3,1 százaléka jutott el a fejlődő országokba.
Az elnök kijelentette, hogy az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok nem oldják meg az éhezés problémáját.
„A globális élelmiszerpiaci válság egyáltalán nem az ukrajnai különleges katonai művelet következménye, ez már jóval az ukrajnai helyzet előtt kialakult. Azért alakult ki, mert a nyugati államok – mind az Egyesült Államok, mind az európai államok – gazdaságilag indokolatlan pénznyomtatásba kezdtek, hogy megoldják a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos problémáit” – jegyezte meg Putyin.
A valódi okok megértése
A találkozó után a szintén jelen lévő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilvánosságra hozta, hogy az afrikai békekezdeményezés még nincs papíron bebetonozva, de az afrikai vezetők megértést mutattak a „jelenlegi események mögött meghúzódó valódi, mély okok” iránt, és megértették, hogy a helyzetből való kilépés az ezen okok megszüntetésére irányuló speciális, konkrét intézkedések kidolgozásában rejlik.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Putyin és az afrikai képviselők készek a további kapcsolatfelvételre, bár a békekezdeményezés nem minden pontja korrelál Oroszország álláspontjával.
