Az uniós nagyköveteknek szerdán nem sikerült megállapodniuk az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagról, a tárgyalások csütörtök délután folytatódnak – jelentette szerdán a Reuters.
„Az Európai Unió országai szerdán nem jutottak megállapodásra. <…> Több kérdés is nyitott, többek között a gumi- és jelentéstételi kötelezettségekről (az orosz oligarchák európai vagyonáról szóló jelentéstételi kötelezettségek – a szerk)” – jelentette a hírügynökség.
Csütörtökön további tárgyalásokat tartanak. Korábban egy brüsszeli forrás azt mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy a fennmaradó nézeteltérések egyediek. A forrás szerint minden uniós ország egyetért abban a fő pontban, hogy a 10. csomagnak február 24-én kell hatályba lépnie.
„Ez fontos jelzés lesz az évfordulón”, amikor Oroszország különleges katonai műveletet indított – hangsúlyozta a forrás.
Az új szankciócsomag kereskedelmi korlátozásokat tartalmaz majd a kettős felhasználású technológiák és áruk Oroszországba történő szállítása ellen, beleértve 47 féle, fegyverek előállításához felhasználható elektronikus alkatrészt. Az Európai Bizottság 11 milliárd euróra becsüli a szankciócsomag volumenét.
Az Európai Unió további 62 személyt és 28 szervezetet, köztük három bankot kíván feketelistára tenni: Alfa-Bank, Tinkoff és a Rosbankot. Szankciókat terveznek bevezetni a Nemzeti Vagyonalap, egy biztosítótársaság, a Patriot és a Rosszija Szivodnya médiacsoportok, valamint az Összorosz Népfront közéleti mozgalom ellen is. Emellett a szankciók hatálya alá kell esnie a londoni Pawell Shipping nevű cégnek is, amelyet „ukrán gabona illegális exportjával” vádolnak.
Az EU blokkolni kívánja a teljes területén az RT és a Szputnyik arab adásának műsorszórását is.
A magánszemélyek elleni szankciók
A feketelistára kerülne Tatjana Moszkalkova, az Oroszországi Föderáció emberi jogi biztosa, Vjacseszlav Duhin, a moszkvai régió kormányának elnökhelyettese és Lenara Ivanova, Baskíria munkaügyi, családügyi és szociális védelmi minisztere, amiért segített megszervezni az ukrán gyerekek evakuálását a felszabadított területekről a különleges katonai művelet övezetében, valamint „a többi 59 személy – adta hírül az EUobserver portál.
Brüsszel a gyermekek háborús övezetből való evakuálását „ukrán gyermekek tömeges elrablásának megszervezésének” nevezi – jegyzi meg a portál.
Az EU szerinti gyerekek „elrablását” az Orosz Hírek élőben közvetítette a hadművelet előtti napokban:
Emellett a szankciók „évfordulós” blokkjába, amelyet hivatalosan február 24-én jelentenek be, több magas rangú katonatiszt és a Rosszotrudnyicesztvo vezetője, Jevgenyij Primakov is bekerül.
A portál megjegyzi, hogy a 10. szankciócsomagot „olyan „bizonyítékcsomagok” fogják kísérni, amelyek célja, hogy megállják a helyüket az Európai Bíróságon történő jogi megtámadás során, így a megnevezettek nagyobb eséllyel kerülhetnek a háború utáni bíróság elé”.
A forrás azt is elismeri, hogy ezek a számok változhatnak, mivel számos kelet-európai ország még mindig próbál szankciókat elérni a Roszatom és annak vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov ellen. Az erről szóló vita most az EU Tanács brüsszeli ülésén, külügyminiszteri szinten folytatódik. Az EU külügyi szolgálata szerint eddig 1386 személy és 171 vállalat került fel az Oroszországgal szembeni szankciós listára.
