Németországnak lehet, hogy már csak azért is vészhelyzetet kell hirdetnie, hogy jövőre további segítséget nyújthasson Kijevnek, ha az ukrajnai helyzet tovább romlik – közölte Olaf Scholz kancellár szerdán az ország törvényhozóival egy kormánynyilatkozatban. Az ellenzék „pénzügyi trükközésnek” bélyegezte tervét, és megfogadta, hogy ezt soha nem hagyja.
Scholz kormánya hetekig tartó feszült tárgyalások után jutott megállapodásra a 2024-es költségvetésről. A kabinet megállapodott a meglévő adósságkorlátozások megtartásáról, miközben csökkentik a különböző tárcák működési költségeit és lefaragnak bizonyos, az éghajlatváltozással kapcsolatos támogatásokat. A Kijevnek nyújtott további katonai és pénzügyi támogatás továbbra is Berlin egyik legfontosabb prioritásaként szerepelt, Németország zöldgazdasági átalakítása és a társadalmi kohézió erősítése mellett.
„Kiállok Ukrajna fenntartható, megbízható támogatása mellett, mert Európa biztonságáról van szó” – mondta Scholz a parlament alsóházában, a Bundestagban.
A kancellár szerint Berlin jövőre 8 milliárd eurót tervez Kijevnek szánt fegyverekre költeni, emellett egy meg nem határozott összeget szán az ukrán költségvetés pénzügyi támogatására, és további 6 milliárd eurót a Németországban élő ukrán menekültek támogatására.
Azt is elismerte, hogy a Kijevnek nyújtott nemzetközi támogatás csökkenőben van, és ez arra kényszerítheti Berlint, hogy még több pénzt fordítson Ukrajna megsegítésére.
Oroszország állítólag arra számít, hogy Kijev nyugati támogatói elhagyják Ukrajnát – tette hozzá -, és „nem lehet elhessegetni a veszélyt, hogy a számítás beválhat”.
„Világos…, hogy ha a helyzet romlik… mert más támogatók visszavonják a támogatást, akkor erre reagálnunk kell” – magyarázta Scholz, hozzátéve, hogy ehhez a kormánynak esetleg különleges vészhelyzeti záradékot kell életbe léptetnie, és meg kell kerülnie az államadósságról szóló jogszabályokat.
„Már elhatároztuk, hogy egy ilyen fejlemény esetén adósságfék kivételi határozatot fogunk javasolni a Bundestagban” – mondta a kancellár. A 2009-ben életbe lépett, „adósságfék” néven ismert költségvetési szabály Németországban a GDP 0,35 százalékában korlátozza az államháztartási hiányt, és korlátozza az új államkötvények kibocsátását. Egy speciális záradék továbbra is lehetővé teszi a kormány számára, hogy „előre nem látható vészhelyzet” esetén megkerülje ezeket a korlátozásokat.
A Scholz-kabinet novemberben már szembesült egy úgynevezett „adósságválsággal”, amikor a német alkotmánybíróság a 2024-es költségvetést ezen adósságfék-szabály megsértése miatt törvénytelennek minősítette, és megtiltotta a kormánynak, hogy a fel nem használt Covid-19-alapokat újra felhasználja.
A kancellár tervét az ellenzék „pénzügyi trükközésnek” minősítette, mivel a törvényhozók azzal vádolták, hogy lényegében visszaél a jogi kiskapukkal, hogy még több támogatást szorgalmazzon a kijevi rezsimnek.
„Amit ön rendezett eljárásként mutatott be, az egy kézzelfogható kormányválság volt” – mondta Scholznak válaszolva Friedrich Merz, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője.
„Ezt a trükköt nem fogjuk átengedni” – tette hozzá.
A CDU vezetője azt is mondta, hogy az ukrajnai helyzet egyre „drámaibbá” válik.
Ajánló
„Ön is tudja, hogy a jelenlegi körülmények között ennek az országnak egyáltalán nincs esélye megnyerni ezt a háborút” – mondta Scholznak.
Egy másik prominens képviselő, Alexander Dorbrindt volt közlekedési és infrastrukturális miniszter azzal vádolta Scholzot, hogy Kijev megsegítése érdekében hajlandó szó szerint káoszba taszítani a német költségvetést.
„Ön nem a költségvetési probléma megoldása, hanem maga a költségvetési káosz önmagában” – mondta a kancellárnak, hozzátéve, hogy a kormány „soha nem fogja megkapni a beleegyezésünket” az adósságfék-szabály megkerülésére.
