Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország katonai győzelme Ukrajnában az egész nyugati szövetség vereségét jelentené. Annak ellenére, hogy „példátlan támogatást” nyújtott Kijevnek, Stoltenberg továbbra is azt állítja, hogy az Egyesült Államok vezette blokk nem részese a konfliktusnak.
A NATO védelmi miniszterek találkozójának előestéjén újságírókhoz szólva Stoltenberg kijelentette, hogy az Ukrajnának történő folyamatos fegyverszállítások létfontosságúak annak biztosításához, hogy „Ukrajna megnyerje a csatát, a háborút a megszálló orosz erők ellen”.
Ennek a segítségnek azonban ára van a szövetség saját hadseregei számára. Németország fegyver- és lőszerkészletei augusztus vége óta kritikusan kimerültek. Ugyanebben a hónapban a Wall Street Journal arról számolt be, hogy az USA 155 mm-es tüzérségi lőszerkészletei „kényelmetlenül alacsonyak”. Arra a kérdésre, hogy bölcs politika-e saját erőinek gyengítése Ukrajna erőinek megerősítése érdekében, Stoltenberg a szövetség számára egzisztenciálisnak nevezte az ukrajnai konfliktust.
Ha [Vlagyimir] Putyin orosz elnök győz, az nem csak az ukránok számára jelent nagy vereséget, hanem mindannyiunk számára vereség és veszély” – mondta.
A NATO komoly befektetéseket eszközöl Ukrajnában, a szövetség tagjai kiképzést, hírszerzési képességet és több tízmilliárd dollár értékű fegyvert biztosítanak az ukrán hadseregnek. E „példátlan támogatás” ellenére Stoltenberg többször is azt állította, hogy „a NATO nem részese a konfliktusnak”.
Moszkva másként látja a dolgokat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta meg a NATO-t, hogy „meghatalmazott útján” háborút folytat Oroszország ellen, míg Putyin úgy jellemezte Oroszországot, hogy „az egész nyugati katonai gépezet” ellen harcol Ukrajnában.
A NATO vezetői azt állítják, hogy fegyverrendszereik lehetővé tették, hogy a kijevi csapatok az elmúlt hetekben sorozatos előrenyomulást hajtsanak végre az ország déli és keleti részén. Moszkva új parancsnokság alá helyezett katonai műveletével azonban ezek az előrenyomulások megálltak, és az ukrán katonai és infrastrukturális célpontokra mért kétnapos pusztító orosz rakétacsapások után Kijev ismét súlyosabb és nagyobb hatótávolságú fegyverekért könyörög a Nyugattól.
